Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)

E. Csorba Csilla: Meztelen a király. A fókai-szobor története

1921. május 21-én, szombaton délután nemzetiszín drapériával bevont házak ablakai előtt vonult a tízezres tömeg, hogy újra együtt ünnepelje költőjét, s vele a magyarság egységét. Ez volt az első emlékműavatás a háború utáni Magyarországon.33 Az ünnepen képviseltette magát a román, a francia, az angol, az olasz, az amerikai állam képviselője, a kormányzó és József főherceg megbízottja. Berzeviczy Albert szoboravatója, a főváros, a nemzetgyűlés elnöke után Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter mondott beszédet: „Hallgass meg engem álmok álmodója, tulajdon véred kiált belőlem egy megtiport országnak nyomasztó mélyéből feléd! Hallgass meg engem és segíts nekünk visszaálmodni azt a nagy hazát, amely egykor egészen tiéd vala". A nagyhatású beszéd után, miután a főrangúak koszorúikat már elhelyezték, a tudományos, az irodalmi és a művészeti testületek képviselői hozták el virágaikat az Akadémia, a Szent István Akadémia, a Kisfaludy Társaság, az egyetemek, valamint a külföldön élő magyarok nevében. Este a Nemzeti Színházban Jókai drámáját, a Szigeti vértanúkat adták elő, előtte Wlassics Gyula Mondj mesét Jókaii című költeményét szavalták el.

1922 februárjában a szoborbizottság elszámolt, végre pont került a Jókai- szobor történetére, csak a mellékalakok élték önálló életüket. A Magyar Nemzeti Galériában Tanulmányfejként számon tartott fiatal fiúfej, az írót csodáló, rá felnéző „üstökös" alakjához tartozott, és Jókai gondolatainak a fiatalokban való továbbélését szimbolizálta volna. Az Olvasó lányok című szobrot 1927-ben a székesfőváros megvásárolta, kiöntette, majd rövid kitérő után a Városligetben, a Stefánia úton állíttatta fel 1933-ban.

A szoborállítás tanulságai

Mivel magyarázható, hogy a szoborállítás érdekében indított gyűjtőakció éppen Jókai Mór esetében vallott kudarcot? Hiszen oly sokan, így Arany János, Rudolf trónörökös, Erzsébet királyné, Mechwart András, Bartha Miklós, Greguss Ágost, Kossuth Lajos, Werbőczy István, Pázmány Péter és Károlyi Sándor kapott kisebb-nagyobb emlékművet az általunk tárgyalt időszakban. Az okok a Jókai magánéletével kapcsolatos motívumok szubjektív megítélésén túl a politikai-ideológiai, művészeti összetevőkből létrejött korszellem objektív világában keresendők.

Jókai példátlan népszerűségének kiteljesedése a kiegyezés utáni korszak fellendülő szakaszával esik egybe. „Jókai a hatvanas és hetvenes években egyszerűen aktuális volt - Látjátok magyar világ is van a világon! Egybeesett a nemzetnek a húsz éves szenvedésében elbátortalanodott megtisztuló érzésével, hogy ő is a világon van" - elemzi Jókai népszerűségének forrásait Ignotus.34 A békére, politikai és társadalmi harmóniára, a nemzet és uralkodója közötti kiegyezésre vágyó közösség benne találta meg szószólóját, benne, aki a megszépített múltról az idealizált jelenen át a konfliktusokat feloldó jövőbe ívelő világképet tudott hitelesen megrajzolni azzal a nemzeti egységet demonstráló ideológiával, amely a korábban sohasem látott gazdasági fellendülésre épült, és szárnyaló képzeletével a társadalom önbizalmát alapozta meg.

264