Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)
E. Csorba Csilla: Meztelen a király. A fókai-szobor története
sztereó-felvételeket is, amelyek nézésükkor térhatást érzékeltettek.23 A műterem falán egy helyütt feltűnik Jókai maszkszerű arca, bár tudjuk a halotti maszkot nem Stróbl készítette róla. Egy fotón együtt láthatjuk a más- félszeres életnagyságú modellt egy kismintával, azaz párhuzamosan több szoborvariáció is formálódott. Készült csak fej és csak mellszobor. Ez utóbbit a Szegedi Pantheon számára megvásárolták, és 1930. október 25- én felavatták.24 A művészi alkotás műhelytitkaiba vezet el az a felvétel, melyen egy bájos fiatal akt hátterében megpillanthatjuk Jókai ülő alakjának ruhátlanul, pontosan megmintázott változatát is.25 Stróbl ismerte a szobrászat hagyományát, tudta, hogy a 18. század végétől a „különleges" földi lényeket - megkülönböztetve őket mindennapos környezetüktől -, gyakran ábrázolták antik hősök mintájára tógában, drapériába csavartan, vagy valamilyen bizonytalan ruházattal letakarva. így tett Jean Baptiste Pigalle vagy Antoine Houdon Voltaire-rel, hasonlóan járt el David d' Anger, Cano va és maga Rodin is Balzac-kal, majd Victor Hugo-val kapcsolatban. Rodin Balzacot szerzetesi köntösbe tekeri, Hugo esetében még el- szántabb, fedetlen testtel kívánja ábrázolni. A félisteni pózban a Parnasszuson elhelyezkedő költő így válik a banális történeti keretektől mentes, időtlen, kultikus lénnyé. A művészekről készült akt-ábrázolás (pl. Max Kiinger Beethovenje is) nem az életkornak megfelelő jegyeket viseli magán, ereje teljében isteni mivoltára utalva, idealizáltan ábrázolja a műveivel már tiszteletet kivívó nagy alkotót. A fenti gondolattal játszott talán Stróbl is, amikor Jókait mezítelenül megmintázta. Az ötlet megvalósítására a korabeli Magyarországon természetesen nem gondolhatott komolyan, még abban az esetben sem, amennyiben valamilyen drapériával eltakarta volna a kifogásolható helyeket. Különösen több rétegűvé teszi a fotón látható jelenetet az a mozzanat, hogy az ülőszobor mellett Jókai mintázófára felszúrt „feje" is látható. (Megjegyezzük, hogy több Jókai Mór szobrának agyagmintája, akt-változatban, mellette mintázófán gipsz fejszobra, 1914 körül. A képen jobbra Berzeviczky Albert mellszobra, előtérben egy akt, aki Stróbl kútszobrához állt modellt. Stróbl József, Bécs felvétele 260
