Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)
Sári B. László: Test és politika. Homoszociális viszonyok Ottlik Géza Iskola a határon című regényében
kijelenthető: a rendszerváltás után az irodalom és a politika kapcsolatának történetileg is problematikus zárójelezése, a nemi szerepek bonyodalmaitól való eltekintés, valamint a férfi(as) szövegeket kitüntető, egyetemes érvényre igényt tartó, kultikus retorika Ottlik szövege kapcsán sem tartható tovább. JEGYZETEK 1 Angyalosi Gergely - Bán Zoltán András - Beck András - Radnóti Sándor: „Irodalmi kvartett", in: Kelecsényi László (szerk.): Az elbeszélés nehézségei: Ottlik olvasókönyv. Bp., Holnap Kiadó, 2001, 311-323, 311-312. (Kiemelés tőlem - S. L. A továbbiakban a kötetben szereplő írásokra a szerző és a cím pontos megjelölése után Olvasókönyv ként hivatkozom az oldalszám megjelölésével.) 2 Meg kell említenem azt is, hogy ennek ellentmondó vélemények is fellelhetők a regény megjelenésének idején, az úgynevezett „hátranézés vitában". Ezek az értelmezések - a szocialista realizmus kritikai normájával összhangban - világnézeti alapon bírálják az Iskola a határont, amiért az nem hajlandó elítélni a háború előtti viszonyokat. Lásd: Hermann István: „A hátranézés irodalma", ÉS, 1960. június 24: 5-6; Mihályi Gábor: „Nézzünk még egyszer hátra", ÉS, 1960. augusztus 5: 4; Kéry László: „Hátranézés egy kritikára", ÉS, 1960 augusztus 12: 4; Hermann István: „Hátranézés egy vitára", ÉS, 1960. szeptember 23: 3; Koczkás Sándor: „Realizmus vagy dekadencia. Egy vita epilógusa", ÉS, 1960. november 4: 1-2. A szövegek rövid kritikatörténeti értékelését lásd: Szolláth Dávid: „A példázatosság, az allegorizáló olvasás és a kultusz kérdései a Mészöly- és az Ottlik-kritikában", Jelenkor 2002/10:1104-1117. (A továbbiakban Szolláth.) Lásd még Almási Miklós: „Egy nevelődési regény a középosztályról", in: Olvasókönyv, 142-155. 3 Erre a szöveghelyre utal Kelecsényi László monográfiájának címe: A szabadság enyhe mámora: Ottlik Géza életei. (Bp., Magvető, 2000. A továbbiakban Kelecsényi.) Az idézet az Iskola a határon (Budapest, Móra, 1988. A továbbiakban Iskola.) 16-ik oldaláról származik. 4 Erre utalhat az a tény, hogy Nádas Péter az 1977-es Egy családregény vége (Pécs, Jelenkor, 1993) című művében a lázadót Merényinek hívják, s az Iskola a határon történetével ellentétben az ő büntetése nem a kicsapatás, a civil világba való visszakerülés lehetősége, hanem hogy az intézet falai között kell maradnia. (156-158) Nádas - történeti érzékenysége folytán - már nem „maradék nyári nagyvakációnak" lát(tat)ja a civil életet, hanem megpróbál annak diktatórikus kötelmeivel is elszámolni. 5 Mohai V. Lajos: „Pletykák Ottlik körül", in: Olvasókönyv, 339-347, 341. 6 Erről bővebben lásd: Szolláth Dávid: „Halász a hálóban (Az öntükröző regényről, a motívumelemzésről és Balassa Péter Nádas-monográfiájáról)", Kalligram 2002/10: 109-127. (A továbbiakban Halász.) 7 Lásd például Kulcsár Szabó Ernő: „Az irodalmi műalkotás kérdései a hetvenes években" (in: Uő: Műalkotás - szöveg - hatás. Bp., Magvető, 1987) Szolláth Dávid által is idézett (Szolláth, 1113) tanulmányát 1982-ből, vagy Kelecsényi László monográfiájának „Szépírásból elégséges" (Kelecsényi, 272-299) fejezetét, annak is az irodalomtudományos beszédmódokra való kirohanásait. 206
