Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)

Csaplár Ferenc: Kassák születésnapjai (1917-1967)

az is, hogy a szerzői esten a képzőművész Kassákot köszöntő beszéd nem hangozhatott el. Beleavatkozott a művelődéspolitika Bori Imre és Körner Éva Kassák-monográfiájának sorsába is. Bori Imre Újvidéken fehér asztal mellett a hivatalos látogatáson levő Darvas József és Tóth Dezső jelenlétében sértő megjegyzést tett a magyarországi művelődéspolitikára, annak a Szovjetuni­ótól erősen függő helyzetére. A megfogalmazás oly éles és drasztikus volt, hogy az ügyből diplomáciai bonyodalom támadt. Ennek következményeként idehaza egy időre leállították a születésnapi kiadványnak szánt könyv nyom­dai munkálatait.213 Árulkodó jel volt az is, hogy a Képző- és Iparművészeti Lektorátus árazást végző zsűrije az absztrakt művészetről érvényben lévő hivatalos véleményt figyelembe véve a kiállítás anyagából egyetlen darabot sem javasolt „közületi vásárlásra".214 Ez a döntés különösen annak ismeretében tűnik méltatlannak, hogy 1965-66-ban olyan külföldi közgyűjtemények vásároltak Kassáktól műveket, mint a párizsi Musée National d'Art Moderne, az izraeli Eilatban működő Musée d'Art Moderne, a bécsi Museum des 20. Jahrhunderts; aján­dékozás révén tudott szerezni képet a baseli Kunstmuseum, a locamói Kortárs Művészeti Múzeum számára Hans Arp vásárolt Kassák művei közül. A Fényes Adolf Teremben rendezett kiállítás után azért kerülhetett két szerigráfia mégis hazai közgyűjteménybe, mert a Fővárosi Képtár nem tartozott a művelődéspo­litika közvetlen ellenőrzése alatt működő intézmények közé.215 A Magyar Nemzeti Galéria és főhatósága, a Művelődésügyi Minisztérium, továbbá a Művészeti Alap nem tartotta szükségesnek vásárlást kezdeményezni. Az eddigiekhez képest nyüt állásfoglalás volt, amit Tóth Dezső a Nép- szabadság április 16-i számában A kritika felelősségéről című cikkében megfo­galmazott.216 Az MSZMP Kulturális Osztályának az irodalmi és kritikai élet felügyeletét ellátó munkatársa „a közös ideológiai mérce" érvényesítésének követelményéből kiindulva kifogásolta, hogy Kassák születésnapi ünneplése „képzőművészeti szemléletének kritikátlan propagálásával jár együtt." A 20. századi avantgárd irányzatokat összekapcsolta a dekadencia, az arisztokra­tizmus, a művészetellenesség és a szélhámosság fogalmával. Az irántuk való engedékenységben politikai veszélyt látott. Tóth Dezső állásfoglalása nem maradt pusztába kiáltott szó. Pár hónap múlva a fiatal képzőművészek Stúdió 67 című kiállításán a magukat Kassák híveinek valló nonfiguratívok, Fajó János, Keserű Ilona és társaik már nem szerepelhettek.217 A képzőművész Kassákról forgatott tv-film sugárzását bizonytalan időre elhalasztották. A bemutatóra csak Kassák halála után került sor. 169

Next

/
Oldalképek
Tartalom