Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)
ÁTTEKINTÉS - Kelevéz Ágnes: A Nyugat jubileumi és emlékszámainak üzenete
gadnak tollat.25 Mindkét szám szerkezete hasonló. Az egyiket Babits, a másikat Móricz kezdi társának köszöntésével; Babits verset ír az ünnepeknek szóló dedikációval - A Gyémántszóró asszony címmel Móricz visszaemlékezik az induló fiatal költőre, egy szép esszével.26 Mindkét számban szerepel egy-egy írás magától az elemzett szerzőtől is. A számok felépítése úgy alakul, mint egy analitikus tanulmányköteté, melyben a közreműködők az életmű minden fontos korszakára és művére kitérnek. Ezek az írások azonban - összefüggő narratívát sugalló címükkel ellentétben - ritkán elemzők, sokkal inkább kultikus elemeket tartalmazó felköszöntők, szubjektív vallomások arról, hogy ki, mikor és hogyan találkozott először az adott szerzővel és művével. Zilahy ezt a kérdést teszi fel: „Mit mondjak a Kerek Ferkóról? Szétbontsam a regény szerkezetét, felvonultassam és megnézzem jobbról-balról a figuráit”27 s a válasz helyett költői képben idézi fel Kerek Ferkó búsongó nótákkal kevert „fülledt augusztusvégi éjszakáit” Berkes Imre is jellegzetesen hasonló megoldással él: „Mit tudnék ma ebből a regényből kiemelni? Mi az, ami megérintette a szívemet, amikor először elolvastam, és ami olyan sokáig lázított és izgatott?” A kérdésre személyes vallomással válaszol: a „Kerek Ferkó ma is a legkedvesebb olvasmányom”.28 Lányi Viktor levelet ír, Révész Béla a Jó szerencsét! című, „csonka regényéről szóló megemlékezésének - az ünnepi alkalomnak megfelelő - jó kívánság formát komponál, írását így fejezi be: „Jó szerencsét, Móricz bajtárs!”29 A Ba- bits-számban is főleg emlékezések, vallomások, rendhagyó formájú méltatások látnak napvilágot. Füst Milán, például közvetlen hangú, régi emlékeket felelevenítő levelet ír az ünnepeltnek;30 Kosztolányi, egy önmagával folytatott párbeszéd formájában, pedig azt a folyamatot rögzíti, amelyben a feladat elvégzésének nehézségével küzd; részletesen leírva, hogy milyen sokára kezdi, hogyan Lajos, Berkes Imre, Dóczy Jenő, Réti Ödön, Kodolányi János, Halász Gyula, Miklós Jenő, Karinthy Frigyes, Bíró Lajos, Szép Ernő, Gellért Oszkár, Kosáryné Réz Lola, Harsányi Zsolt, Nagy Zoltán, Lengyel Géza, Ignotus, Lányi Viktor, Schöpflin Aladár, Földessy Gyula, Révész Béla, Lengyel Menyhért, Krúdy Gyula, Fenyő Miksa, Laczkó Géza, Horvát Henrik, Nagy Endre. 25 Nyugat, 1924, 7, 481-573. - A Babits-szám szerzői: Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Király György, Ady Endre, Babits Mihály, Gellért Oszkár, Tóth Árpád, Fenyő Miksa, Elek Artúr, Szilágyi Géza, Füst Milán, Karinthy Frigyes, Laczkó Géza, Tersánszky Józsi Jenő, Schöpflin Aladár, Juhász Gyula, Nagy Zoltán, Erdélyi József, Tóth Aladár, Dutka Ákos, Földi Mihály, Turóczi- Trostler József, Horvát Henrik, Reichard Piroska, Kürti Pál, Várkonyi Nándor, Hevesy Iván, Kárpáti Aurél, Kallós Ede, Révay József, Komjáthy Aladár, Dienes Valéria, Benedek Marcell, Balassa József, Szép Ernő. 26 Babits Mihály, A Gyémántszóró asszony: Móricz Zsigmondnak, Nyugat, 1924, 4, 225; Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Nyugat, 1924, 7,481-483. 27 Zilahy Lajos, Kerek Ferkó, Nyugat, 1924,4, 259. 28 Berkes Imre, Kerek Ferkó, Nyugat, 1924, 5, 261. 29 Lányi Viktor, Ftázasságtörés, Nyugat, 1924, 5, 292-293.; Révész Béla, Jó szerencsét!, Nyugat, 1924, 5, 299-301. 30 Füst Milán, Nyílt levél Babits Mihályhoz, Nyugat, 1924, 7, 502-503. 65
