Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)

ÁTTEKINTÉS - Tarián Tamás: Citius, altius, fortius. A Nyugat és a sport

A Valencia-rejtély egyik fejezetének a Pályákon címet adta (benne A Budapesti [Budai] Torna Egylet című elragadó emlékezéssel), a sport régebbi, meghittebbnek vélt tereit idézve.

Nem a Nyugatban kezdődik és nem a Nyugatban zárul a magyar sportpálya- és futballirodalom, de a Nyugat és szerzői nélkül nem kerülhetne egyik kézből a másikba a váltóbot.

Nem feledtük még? Az összebarátkozó Tersánszky és Nagy Lajos az irodalmi, filozófiai szócséplés helyett a mozit választotta: elment az Apollóba végigizgulni a Jack Johnson és Jim Jeffries világbajnoki címmérkőzéséről készült - kiegészítő (magánéleti) dokumentumfelvételekkel gazdagított - filmet. A „4 J"-csata „a világ legerősebb embere" rangért folytatott párharcok sorában az első volt, melyet „Az évszázad mérkőzése” elnevezéssel illettek (később aztán még nem egy profi nehézsúlyú világbajnoki összecsapást). A labdarúgó világbajnokságok története csak mintegy két évtizeddel később kezdődött, a legősibb vagy legnépszerűbb sportok „világbajnokságai” sokáig valóban az olimpiák voltak, az egyes kontinensek nagy népszerűségű versenysportjai pedig más földrészeken esetleg kisebb lelkesedést váltottak ki (vagy szinte semmilyet - gondoljunk Észak-Amerika uralkodó sportágainak egyikére-másikára, az ázsiai birkózás változataira stb.). Az 1900-as évek elején a sport iránti széles körű érdeklődést talán még az olimpiáknál is jobban felcsigázta a profi boksz, illetve ez az - 1910. július 4-én, a nevadai Renóban, negyvenhárom fokos hőségben megtartott - álomdöntő.

A címmérkőzés megszervezésében egy halhatatlan íróé, az ökölvívásért rajongó Jack Londoné az oroszlánrész. (Érte, írásaiért Tersánszky lelkesedett, többször nevezte legkedvesebb „kartársának”) Az 1904-ben veretlen világbajnokként visszavonult, 1875-ös születésű, fehér bőrű Jim Jeffriest kellett reaktiválni az uralkodó champion, az 1878-ban született, fekete bőrű Jack Johnson ellen. A Johnson elsöprő, már-már kegyetlen győzelmével végződött összecsapás előkészületeit, esélyeit, társadalmi hullámverését, illetve lefolyását itt nem reprodukálhatjuk.

Nagy Lajos a Tersánszkyval közös mozizásból, a fekete-fehér némafilmről cikket írt a Nyugat számára. A The Boxing Match az 1911-es évfolyam 4. számában jelent meg. A rövid bekezdések pattogón követik a különféle, az író-nézőt érő impulzusokat. Éljenzi a mozgóképben rejlő lehetőségeket, melyekkel szerinte az írás nem versenyezhet (nyilván annyira külön terület a kettő). Val- latóra fogja magát, miért izgul, miközben tudja előre az eredményt. Illúziója, hogy eseüeg még visszakozásra bírhatná Jeffriest. Közhelyszinten elmélkedik az élet kifürkészhetetlenségéről: „ismét elcsudálkozom az életen, az életnek éppen most látott jelenségén; - milyen csodálatos is az, hogy az emberek nem tudják előre minden ténykedésük eredményét. Milyen csodálatos is az élet: a tökéletes bizonytalanság”.

84