Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)
ÁTTEKINTÉS - Kelevéz Ágnes: A Nyugat jubileumi és emlékszámainak üzenete
számon tartja, megünnepli és méltató írások közlésével teszi jelentőssé munkatársainak évfordulóit. A húszas évek közepétől kezdve a közös irodalmi múlt építésének két új formája jelenik meg a Nyugat hasábjain. Mindkettő összefüggésben van azzal, hogy a folyóirat megalapításához képest telik az idő, vagyis a folyóirat, s a vele együtt induló első generáció, egyre idősebb lesz. Az egyik új forma a Nyugat- évfordulók alkalmából összeállított tematikus, jubileumi számok megszerkesztése, a másik a Nyugat halottjaitól búcsúzó emlékszámok összeállítása. A jubileumi ünnepi számok összeállítására akár a Nyugat előfutárának számító, A Hét című lap is példát szolgáltathatott, hiszen fennállásuk negyedszázados évfordulójára, 1913 decemberében, ők is széles gárdát megmozgató, reprezentatív számot állítottak össze, melyben néhány hosszabb írás mellett több mint hatvan szerző szerepel, a lapot üdvözlő pár sorával és fényképével.47 A Nyugat alapításának húsz éves évfordulóját ünnepi esemény vezeti be, a Zeneművészeti Főiskola nagytermében, 1926. december 20-án, estet szerveznek. A reklám szövege szerint az „ünnepi esten közreműködnek a Nyugat összes főmunkatársai”.48 A szerkesztői és főmunkatársi gárda, mely ekkor még teljes mértékben az első generáció tagjaiból áll, igen népes: huszonhármán vannak, a szerkesztőkkel együtt. Az esten - verssel vagy prózai szöveggel - közülük szinte mindenki részt vesz, a külföldön tartózkodó Ignotust kivéve. Az elmondott szövegeket a lap le is hozza, egyetlen kivétellel. Osvát ugyanis saját beszédét nem publikálja a lapban, pedig az ünnepi eseményt ő maga nyitotta meg.49 Az ünnepi alkalomra Babits költeményt ír, A húszéves „Nyugat“ ünnepére címmel, mások a témától független verseket szavalnak és adnak közre, mint Kürti Pál írja tudósításában: „új termésüknek legjavából válogattak ajándékot a jubiláló Nyugat-nak”. A leközölt prózai szövegek, melyek általában magukon viselik a megszólalás formáját, a közönség ünnepélyes megszólításával kezdődnek, az alkalomra íródtak. A kerek évforduló ellenére értékelő visszatekintést egyedül Fenyő Miksa, A Nyugat húsz éve című tanulmánya tartalmaz,50 a többi írás most is inkább jelzésértékű, ennek ellenére a főszerkesztői gárda közös kiállása a folyóirat mellett, mint irodalomtörténeti érték mellett, meghatározó jelentőségű. A szám irodalomtörténeti értékét az a külön kiegészítő római számozással ellátott, a szerző megjelölése nélküli (mintegy a Nyugat nevében közölt) melléklet emeli, mely három fontos kiadó (Athenaeum, Genius, Pantheon) 47 A Hét, 1913, 52. - A szerzők közt, Kiss József és Kóbor Tamás mellett, például Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Dutka Ákos, Juhász Gyula, Ernőd Tamás, Csáth Géza, Szép Ernő és Szo- mory Dezső. 48 A Nyugat hírei, Nyugat, 1926, 24, 891. 49 Nyugat, 1927, 1, 1-34. - A 20 éves jubileumi szám szerzői: Babits Mihály, Móricz Zsig- mond, Fenyő Miksa, Kosztolányi Dezső, Elek Artúr, Színi Gyula, Feleky Géza, Tóth Árpád, Gellért Oszkár, Füst Milán, Somlyó Zoltán, Lengyel Menyhért, Schöpflin Aladár, Szép Ernő. 50 Fenyő Miksa, A Nyugat húsz éve, Nyugat, 1927, 1, 6-10. 69
