Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)
ÁTTEKINTÉS - Eisemann György: A modernitás médiuma
Eisemann György A MODERNITÁS MÉDIUMA A tanulmány a mediális vizsgálat szempontjából elemzi, mit nyújtott folyóiratkultúránknak és modern irodalmunknak a Nyugat megjelenése - mármint szó szerinti megjelenése, papírra nyomtatott dologként az olvasóhoz kerülése. Ezáltal egy távolról sem mellékes tekintetben tudhatunk meg valamivel többet mindmáig páratlan sikerének okaiból is. Legelőször már a cím miatt is, bár kissé szokványosán, arra a térre érdemes felfigyelni, melyben a lap - mind gyakorlatilag, mind virtuálisan - kommunikációs fórumként elhelyezkedik. Vagyis arra, ahogy mint dolog, magát egy konkrét környezetbe - nemcsak szellemi dimenzióba - beleállítja, miközben persze felszólítja olvasóját a benne foglalt jelentésekhez történő viszonyulásra is. A NYUGAT elnevezés, így egyszerre hívja fel a figyelmet a kulturális közegre, amelyhez a folyóirat tartozni kíván, s arra az ettől keletebbre eső, magyarországi szférára, amelyben az olvasó a folyóiratot lapozgatja. E reláció és annak hatáskeltő képessége távolról sem lebecsülendő a hely és az identitás újabban sokat kutatott összefüggése tekintetében sem. Hogy mennyire lényeges mozzanat a nyomtatvánnyal az olvasót valamilyen térhez tartozónak felismertetni, azzal a főszerkesztő Ignotus tökéletesen tisztában lehetett akkor, amikor pontosan árnyalva, egyúttal sajátos mítoszi költőiséggel jelölte ki lapja helyét a beköszöntőjében, mely a NYUGAT felirattal diametrálisan ellentétezőn, a Kelet népe címet viseli. Csak néhány jellegzetes mondat a nagyon jól ismert sorokból: „A nap s az emberiség s a történelem keletről nyugatra tart. Kelet népének is ez az útja, s hajárja: azon nap alatt jár, annak az emberiségnek a felese, annak a történelemnek alakítója, mint a legnagyobb nemzetek. [...] A Csaba útja az égen írt utat honfoglaló kelet népének. S így van megírva, hogy égen és földön, tudásban, szépségben és munkában mindenütt honfoglaló legyen kelet népe."1 E himnikus közlés szerint a folyóirat a napmítosz egy változata, összhangban kelet népének sorsával, a honfoglaló magyarokkal és kultúrájukkal, melynek annyiban van igazi jelentősége, amennyiben háttal keletnek és arccal Nyugatnak járják a történelem útját, miként tette azt Csaba királyfi. Mindebből most az a fontos tehát, milyen környezetbe helyeződik a beharangozott lap teste, mit jelent annak kézhez vétele, azaz hogyan tud az olvasó a laphoz mint dologhoz hozzáférni. E kérdés a huszadik század legjelentősebb orgánumának mint mé1 Ignotus, Kelet népe, Nyugat, 1908,1, 3. 52