Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)
ÁTTEKINTÉS - Szilágyi Judit: A Nyugat geometriája. Szerkesztők és szerkezetek
ki-ki megláthatja saját eddigi életét.100 Végül pedig: Osvát Ernő maga a (magyar irodalmi) teremtő, „neki kellett egy kialakulatlan irodalmi élet káoszából a Nyugat kozmoszát kifaragnia."101 Osvát erős személyisége, szigorú, olykor mégis következetlen szerkesztési módszere heves indulatokat is szült, melyek néha találó nyelvi alakzatokban sűrűsödtek. Nevezték „kultúrszadistának”102, „inkvizítornak”103 „szalonkabátos kéjgyilkosnak”, „lángoló fenevad”-nak.104 Füst Milánnak pedig évtizedeken át volt szeretve gyűlölt „halálos barátja”. A Babits körül kibontakozott kultusz nyelvi leképeződésének jellegzetessége, hogy rendelkezik néhány, szinte állandósult metaforával. (Ilyenek a tanító, a mester, a poeta doctus, a formaművész, az elefántcsonttorony, stb.)105 Babitsot (az életrajzi megalapozottság okán is) gyakran bírói, ítéletalkotói szerepbe állítják. „Igazságérzéke kielégülést talált az apja hivatását idéző, évről évre ismétlődő felelős ítélkező funkció teljesítésében.” - emlékezett róla Basch Lóránt.106 Móricz szerint Babits egyik „legfőbb ideálja volt: előkelő bíró lenni, s elvek alapján ítéletet mondani.”107 A képzőművész külső jegyeiben is ezt ismerte fel: „Olyan feje volt, mint egy bírónak, egy tanárnak és egy figyelő angyalnak együtt.”108 Babits alapvetően metafizikus és morális lényének „a Törvényhez több köze volt, mint a szokáshoz.”109 A babitsi magatartásforma kapcsán a világítótorony, őrtorony kifejezések ismétlődnek: „Sziget és őrtorony. Az volt a Babits-szerkesztette Nyugat.”110 Nagyon sokaknak Babits volt az „élő Mérték”111, a követendő vezér112. A fiatalok közül többen hangoztatták: „őt vallom mesteremnek.”113, utolsó idejére pedig egész nemzetének lett „a legmezítelenebb, legvérzőbb szavú tanítója.”114 Radnóti szerint „Nagy Tanár is volt, a versek nagy tanárja” de „ellenségei, gúnyolói 100 Kassák, i. m. = Osvát Ernő a kortársak..., 5. jegyzetben m., 475. 101 Komlós, i. m. = Osvát Ernő a kortársak..., 5. jegyzetben i. m., 518. 102 Nagy L., A lázadó..., i. m., 327. (46. jegyzetben) 103 Németh Andor, i. m. = Osvát Ernő a kortársak..., 5. jegyzetben i. m., 464. 104 Füst Milán, A Nyugat születése = F. M„ Emlékezések és tanulmányok, Budapest, Magvető, 1967,17-46. 105 Bóka László, Örökségünk, Magyar Csillag, 1943, 24, 713.; „A formaművész Babits” (Márai, i. m.); „a forma művészének tartom. (...) Klasszikus mesterek ivadéka.” (Kassák Lajos, Kortársaim az irodalomban, Szocializmus, 1938,12, 561.) 106 Basch Lóránt, A kurátor = Babits emlékkönyv..., 40. jegyzetben i. m., 236. 107 Móricz Zsigmond, Babits Mihállyal a Garda-tón = M. Zs., Tanulmányok, szerk. Pesti Ernő, Budapest, Szépirodalmi, 1979, 975. 108 Bernáth Aurél, A magyar hegy = Babits emlékkönyv..., 40. jegyzetben i. m., 259. 109 Tamási Áron, Babits tornya = Babits emlékkönyv..., 40. jegyzetben i. m., 80-81. 110 Zelk Zoltán, Sziget és őrtorony = Vallomások..., 52. jegyzetben i. m., 192. 111 Radnóti Miklós, Csak csont és bőr és fájdalom 112 „vezér voltál": Kassák Lajos, Gyászdob. 113 Rónay György, A Nyugat = Vallomások..., 52. jegyzetben i. m., 148. 114 Pilinszky, i. m., 233. 47
