Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)

Névmutató

Az idegenkedés, amit az évfordulók iránt sokan éreznek, részben bizonyára annak a könyörtelenségnek tudható be. amellyel ezek az ünnepnapok, a jubileum hetei vagy akár egy egész éve megérkeznek, s amellyel a kultúra színpadán szerepet játszó írástudókat színvallásra kényszerítik. 2008-ban múlt száz éve, hogy a Nyugat útnak indult. Aki a magyar irodalmi modernség korával foglalkozik, nem kerülhette el, hogy a modernizáció eme egyik legfó'bb motorjával kapcsolatos nézeteit elmondja, ilyen tárgyú kutatási eredményeivel előálljon. Aki a hallgatást választotta, némaságával tett vallomást - vallomást arról a folyamatról, amely a huszadik század elején indult el. s irodalmunk jelenéhez, mai önmagunkhoz vezetett.

Fontosnak éreztük a tanúságtételt irodalmi önismeretünk e kulcskérdésében, ezért teremtettünk alkalmat a kollektív, szervezett megnyilatkozásra. Több évtizeddel korábbi precedenshez, a Petó'fi Irodalmi Múzeumban 1971-ben rendezett Nyugatkiállításhoz és Nyugat-konferenciához kapcsolódva, egyetemi oktatók és tudományos kutatók részvételével 2008 októberében konferenciát rendeztünk a Petó'fi Irodalmi Múzeumban A Nyugat útjai címmel. Az eló'adók köre majdnem teljesen kicserélődött az eltelt közel négy évtized múltán, a lényeg azonban változatlan maradt: arra törekedtünk, hogy a Nyugat ügyében száz év után olykor felületesen, oda- vetetten nyilatkozó közvéleményformálók mellett olyan szakemberek kapjanak szót, akik nélkül e nagy jelentőségű irodalmi orgánum és mozgalom érdemi újraértékelése, örökségének tovább vitele nem történhet meg.

Egy konferencia előadóinak szűk időkeret áll rendelkezésre. A kötet szerkesztői lehetőséget biztosítottak arra. hogy amennyiben ideje, energiája engedte, az előadó tanulmánnyá bővítse, alaposabban kidolgozza a hozzászólásában elhangzottakat. A kötet a terjedelmi bővítést, a tartalmi elmélyítést és az ésszerű elrendezés kívánalmait figyelembe véve is jól tükrözi a konferencia tartalmát. A Nyugat népe mint kiadvány is hagyományt követ: azt a gondolkodást folytatja megváltozott körülmények között, amelyet az 1971-es Nyugat-konferencia anyagait megjelentető kötet, a Vita a Nyugatiét című gyűjtemény kezdeményezett.