Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)

A NYUGAT UTOLSÓ ÉVTIZEDE ÉS UTÓÉLETE - Dávidházi Péter: „És sorsot vetének". A kihagyás poétikája Babits Jónás könyvében

gondolkodásmódját és jellemét;65 Babits változata ellenben azonnal kitölti e hézagot, narrátora már a kezdet kezdetén elmondja, milyen indítékokból futott Jónás az Úr parancsa elől: „mivel rühellé a prófétaságot, / félt a várostól, sivatagba vágyott, / ahol magány és békesség övezze, / semhogy a feddett népség megkövezze” Ilyenkor az utólagos betoldás egy eredeti kihagyás hézagát tölti ki, de sok példa van arra is, hogy az eredetiben nem volt hézag, s az átirat mégis betold valamit; a költemény átalakítja a hézagok rendszerét. Másfelől az utólagos kihagyás végeredményben az eredeti kihagyások sorát növeli, sajátosságaival vagy azok rendjébe illeszkedve, vagy eltérve tőlük. Babits költői kihagyásai hol történéseket, a cselekmény egyes láncszemeit tüntetik el, hol valami ezekkel kapcsolatos tudnivalót, s bár az ilyenkor kihagyott szövegrészek olykor csak egy-két szónyi terjedelműek, ezek is csak addig látszanak mellékesnek, amíg poétikai következményeiken el nem kezdünk gondolkodni.

Bármilyen fontos teológiai szempontból az eddig egyedül lényegesnek tekintett cselekménymódosítás, azaz Ninive megtéretlensége, az mégis csupán egy a poétikailag messzemenő következményekkel járó változtatások közül, főként ha az eredeti szövegtől való eltérések közt nemcsak a cserékre és betoldásokra, hanem a kihagyásokra is figyelünk. Babits kihagyásai ugyanis megváltoztatják az elbeszélés léptékét (kihagyásai és betoldásai közös eredményeként kevesebb, de egyenként nagyobb részből épül föl a történet), módosítják világképét (a prófétai akarat és isteni elrendelés viszonyának példázatából másféle hangsúlyelosztású esettanulmány lesz), a szereplők jellemzését (mint a sorsvetés kihagyása jelzi, átalakíthatják ugyanazon tett indítékainak rendszerét, s ezáltal másféle szemléletet, vérmérsékletet és emberi minőséget sugallnak), metaforáinak rendjét (a szóismétlődések megbontása és újak teremtése a kiemelt nyelvi összefüggések új hálózatát hozza létre). Mivel egy költemény egészét nem lehet függetleníteni szövege legkisebb részleteitől, közelebb járunk az igazsághoz, ha úgy fogalmazunk, hogy poétikai szempontból Babits minden változtatása lényegesen tér el a bibliai történettől, melynek címét viseli.

65 Uo., 318-320.

387