Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)
NYUGAT HÚSZAS ÉVEK - Cserhalmi Zsuzsa: Iskolapélda. A nagyralátó mesterség a Nyugat szerzőinek regényeiben
Cserhalmi Zsuzsa ISKOLAPÉLDA A nagy rálátó mesterség a Nyugat szerzőinek regényeiben Tudom, hogy kockázatos dolog egy társadalmi-szociológiai szerep tematikus nézőpontjából olvasni egy-egy regényt vagy regényeket. A történő megértésnek az a sajátossága, hogy a szubjektum hitelesnek tartott kérdése váratlanul választ nyer benne, talán mégis indokolja témaválasztásomat. A nyugatos iskolaregények vizsgálatát a történetileg kialakult értelmezések távlatában is indokolja, hogy az olyan értelmező, aki tanári munkája során elsősorban tematikusán vagy referenciálisan olvasók csoportjaival találkozik, tünetértékűnek tartsa, hogy a Nyugat szerzőit foglalkoztatja az iskola, a tanítás. Az iskolaregény fogalmát nem értelmezhetjük az iskoladráma analógiájára, ugyanakkor nem tekinthetjük csupán tematikus elnevezésnek sem. A Nyugat szerzőinek olyan műveit tekintem iskolaregénynek, amelyekben a teremtett világ középponti tere az iskola, függetlenül attól, hogy az iskola életmodell-e, a hatalom és egyén viszonyainak modellje vagy az iskola terébe vont szereplők - iskolától nem független - sorskérdései vannak a regények előterében. A Nyugat 1908-as évfolyamában két részletben jelent meg Kupcsay Felicián1 A kézcsók című regénye.2 Nem nagy kockázat kijelenteni, hogy a tárgyam szempontjából fontos mű csak tárgyam szempontjából fontos mű. Alapkérdése erősen felstilizálva úgy fogalmazható meg, hogy érvényesek-e a családi, az otthoni normák az iskolai szocializáció során. A Nyugat szerzői a 10-es, 20-as majd a 30-as években több regényben is felteszik ezt a kérdést, vagy referenciális szintjükön érintenek ehhez kapcsolódó, ehhez hasonló problémákat.3 Sajátos módon kezdődik a gyermeki ártatlanság mítoszának felszámolása a Nyugatban a Törtess növendék című recenzióval,4 és folyamatos a gyermekkor boldog idill- jének felszámolása is. Ez utóbbi folyamatban sajátos nyitány Móricz Zsigmond Hét krajcár című elbeszélésének közlése, mert Móricz beszédmódja az elbeszélt történetben az idillt állítja, de a novella keretes szerkezete tagadja ezt.5 A Hét krajcár című kötet egyes darabjaiban a gyermekkori idill mítoszának 1 Kupcsay Felicián (1867-1964): író. Hőseit a megérzések irányítják a létezés jeleinek megfejtésében. 2 Kupcsay Felicián, Egy kézcsók, Nyugat, 1908,11, 603-621; 12, 679-690. 3 Kaffka Margit: Hangyaboly, Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig-, Kosztolányi Dezső: Aranysárkány, Babits Mihály: Tímár Virgil fia. 4 Fenyő Miksa, „Törtess növendék", Nyugat, 1908,11, 598-602. 5 Móricz Zsigmond, Hét krajczár, Nyugat, 1908, 20, 257-260. 334
