Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)
ÁTTEKINTÉS - Szilágyi Judit: A Nyugat geometriája. Szerkesztők és szerkezetek
valóvá lettek a feszültségek2: „kettőnk között olyan lelki eltérések vannak, hogy mi ketten egy vállalatot nem vezethetünk” - írta Móricz Babitsnak.3 A két szerkesztő közti kényes egyensúly többször kibillent, 1933-ra végképp felborult.4 Ekkor kezdődött az utolsó, 1941-ig tartó Babits-időszak, mely - bár jelentősen más politikai, társadalmi, és irodalmi környezetben, mégis a bennünket érdeklő szempontból - az osváti időszakhoz hasonló szerkezetet konstruált. Struktúrák Osvát egységteremtő, összetartó ereje a Nyugat első időszakát (körülbelül a húszas évekig) meghatározó módon uralta. „Ő az egyetlen, aki Magyarországon olyasféle lapot együtt tud tartani, mint a Nyugat.” - írta Ignotus Hatványnak 1908 tavaszán.5 S később is, a kortársak rendre kiemelik vele kapcsolatban, hogy egyedüliként volt alkalmas egy sokszínűségében egységes formáció létrehozására, működtetésére. „Nem találok senkit, aki az Osvát munkáját el tudta volna, s úgy tudta volna elvégezni, mint ő.” — így Schöpflin;6 Fenyő szerint pedig „a Nyugat az ő irányítása mellett szellemi egység lett.”7 A már a kezdetektől meglévő8 - több2 Móricz egyébként kezdettől tartott Babitstól, attól „Az ő szerkesztői elvei felborítanák, amit én akarok.”. Móricz üzletemberi önbizalommal kezdett neki a Nyugatnak, „azt akarta megmutatni, hogy ha hozzáértő ember kezd el rajt gazdálkodni, a legszikesebb folyóiratból is ki lehet pumpolni egy kis jövedelmet; csak ne fessen úgy az a folyóirat, mint valami klasszika-filológiai szemle" - Lásd: Németh László, Ember és szerep = N. L., Homályból homályba: Életrajzi írások, 1, Budapest, Magvető - Szépirodalmi, 1977, 384-385. 3 Móricz Zsigmond Babits Mihálynak, 1930. augusztus 28. = Móricz Zsigmond, a Nyugat szerkesztője : Levelek, szerk. Tasi József, Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum, 1984, 132. 4 Móricz ettől kezdve nem ad írást a Nyugatba, 1936-ban a nevét is leveteti a címlapról. 5 1908. május 28. - Lásd: Osvát Ernő a kortársak között, a szöveget vál., összeáll, és sajtó alá rend. Kőszeg Ferenc és Márványi Judit, Budapest, Gondolat, 1985, 122-123. 6 Schöpflin Aladár, Osvát Ernő = Osvát Ernő a kortársak..., 5. jegyzetben i. m., 234. 7 Fenyő Miksa, Feljegyzések és levelek a Nyugatról, sajtó alá rend., bev. és jegyz. Vezér Erzsébet, Budapest, Akadémiai - Zrínyi, 1975, (Irodalmi dokumentumok gyűjteménye, 10), 91. 8 A szembefordulásnak, lázadásnak és leválásnak ezzel a radikális gesztusával egész korán, már 1910-ben fenyegetőzik (ki más?) Ady: „Osvátnak üzenem, hogy huszonnégy óra alatt tudok egy új revuet csinálni [...] Nehogy ő azt higgye, hogy kuncognom és kuncorognom kell az ő előkelő személye és lapja előtt.”: Ady Endre Fenyő Miksának, Párizs, 1910. március 12. = Osvát Ernő a kortársak..., 5. jegyzetben i. m., 146-148. - Osváttal való összecsapásuk után 1912-ben Hatvány a Nyugaton belül megindítja a Disputa rovatot, de önálló folyóiratát, az (egy évet élt) Esztendőt, melybe a legtöbb nyugatos is dolgozik majd, csak 1918 januárjában kezdi. Az egymás iránti tisztelet mellett az összegyeztethetetlen különbségeket is felismerő Kassák 1915-től saját útját járja: A Tett nyitja orgánumainak sorát. Az egyre mélyülő ellentétek elől Babits is menekülne: 1923 novemberében a Magyar Gondolat megindításába kapcsolódna, de az nem kap engedélyt. Nagy Lajos viszont 1928 tavaszától másfél évig szerkeszti az Együtt című baloldali, avantgarde lapot. A fiatal nemzedék tagjai közül Szabó Lőrinc is szembefordul Osváttal: „A Nyugattal (Osváttal) nagyon rosszban vagyok a jubileuma óta, [...] s már majdnem szakítottunk. Új 32
