Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)

NYUGAT 1908-1919 - Földes Györgyi: Színek, illatok, szimbólumok. Babits érzetesztétikája

felfedező útjára. Ezt bizonyítja az is, hogy 1905-ben egész ciklust tervezett Baudelaire Tableaux parisiens-jeinek mintájára,36 illetve, hogy - mint említettük - már igen korán számos versét lefordította.37 Meglehetősen valószínű az is, hogy ifjúkori lírájának szinte matematikai módon kiszámított zeneisége is erős elvi alátámasztást nyert ezzel a korreszpondancia-elvből következő ideállal. Azzal az ideállal, amelyet Babits tehát legfőképpen Baudelaire-től vett át, de valószínűleg közvetlen hatással volt rá a francia költőt is inspiráló Wagner, sőt talán Nietzsche is, továbbá ezt összejátszathatta azzal a világnézettel is, amelyet számos filozófiai életműnek (Bergson, Schopenhauer, Mach, Spencer munkásságának) egyes részeiből komponált meg magának. Azzal az ideállal, amely ráadásul nem mindennapi hatóterületet mondhatott a magáénak: a totális költészetét, a társművészeteket magába olvasztó költészetét (a költészet dominanciájával működő totális művészetről beszélni Babits esetében talán azért túlzás lenne). Ez a példa mindamellett azért is tanulságosnak tűnik, mert mindeddig — bár André Karátson Le symbolisme en Hongrie című könyvében38 jónéhány érvet már felvonultatott ezen összefüggéssel kapcsolatban — talán még az a tény sem kapott elég hangsúlyt, hogy a francia szimbolizmus Baudelaire- től eredeztethető korreszpondancia-koncepciója, mint poétikai elv, milyen erősen hatott a Nyugat első generációjára: s nemcsak Babitsra, hanem - s ennek elemzésére itt már sajnos nincs módunk - például Adyra, Tóth Árpádra is.

36 Babits Mihály Juhász Gyulának, [Szekszárd, 1905. augusztus 3. előtt] = Uo., 161-164.

37 Vő. Babits levélfogalmazványa György Oszkárnak, [Baja, 1906. február 22. után] = Uo., 199-200; Babits Mihály Kosztolányi Dezsőnek, [Baja, 1906. február 21-22] = Uo., 193-199. - Rába György a kéziratban maradt zsengék között a következőket említi: Az óriásleány, Fantasztikus metszet, A Vámpír metamorfózisai, A szerelem és a koponya, A nap vége, illetve részletek az Áldás és Az utazás című versekből: R. Gy., A szép hűtlenek, Budapest, Akadémiai, 1969, 20.; A Babits versfordításai című kötet (szerk. Basch Lóránt, Budapest, Európa - Szépirodalmi, 1961.) első fejezete, amely 1910-ig közli a fordított szövegeket, még ezeket a Baudelaire-műveket hozza: Kísértet, A semmi vágya, A macska, Szökőkút, Que diras-tu... ?, Semper eadem, Egy pogány imája, Spleen, Léthe.

38 Karátson, André, Le symbolisme en Hongrie: l’influence des poétiques franţaises sur la poésie hongroise dans le premier quart du XX. siécle, Paris, Presses Universitaires de France, 1969.

262