Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)

NYUGAT 1908-1919 - Széchenyi Ágnes: A. Nyugat német mása: Jung Ungarn, Berlin, 1911

előző számban Mikszáth után Móricz Zsigmond Tragédiája következik, aztán Ady versei, Bródy Sándor és magyar népballadák Vészi József fordításában. A következő számok prózaírói - ebben a műnemben erősebb a folyóirat, mert a próza könnyebben fordítható - Ignotus, Petelei, Színi Gyula, Molnár Ferenc, Gárdonyi Géza, Bíró Lajos, Tömörkény István, Ambrus Zoltán, Heltai Jenő, Herczeg Ferenc, Móricz és ismételten, Kabos Ede, még egy ízben Tömörkény és Bíró, végül Gárdonyi visszaemlékezései és Ritoók Emma zárják a prózai bemutatkozást. Kis eltéréssel azok a szerzők, akiket Hatvány a 12 kötetesnek gondolt német nyelvű sorozat tervében felsorolt. A Hét, a Budapesti Napló és a Nyugat (s részben az ekkori Új Idők) felfedezettjei. (Bródy Sándor és Gárdonyi Géza szerepeltetése a könyvsorozat tervében és a Jung Ungarnban azért is említésre méltó, mert az 1911-ben kirobban Osvát - Hatvány konfliktusban éppen e két szerző megítélése, szerepeltetése is fontos szerepet játszott.)

A lírai szerzők között, követve a közlés időrendjét, Ady után, Arany János következett balladáival, majd Kiss József, aztán Babits.89 Hangsúlyos volt a majd’ két évtizede halott Reviczky Gyula jelenléte is a Jung Ungarnban. Reviczky kétszer is szerepel, először Spóner Andor tolmácsolásában, majd Fáik Miksa fordításában újraközölték a Pester Lloydban már megjelent híres művet, a Pán halálát. Kiemelkedik a lírai közlemények közül Balázs Béla A kékszakállú herceg vára című misztériumjátéka, melynek Bartók ekkor már készítette (a lipótvárosi casino pályázatán elutasított) első zenei feldolgozását.90 Következett még egy Arany János közlemény, a Pázmán lovag Ludwig Dóczi, azaz báró Dóczi Lajos fordításában. Babits is visszatérő szerző lett, a Danaidák német közlésével. Leo Greiner verse alcíme szerint Ady utánköltés {„Meine Ernte die Zeit. Nach Andreas Ady”). Juhász Gyula versei szintén szabadabb fordításban, átköltésként jelentek meg a Jung Ungarnban.

Ha az összes szerzőre tekintünk, mit láttunk? A Budapesti Napló irodalmi seregét, kiegészülve a Nyugat újoncaival. Vészi politikai hírlapjában évtizedes munkával futtatott föl egy irodalmi nemzedéket, elsősorban prózaírókat, aztán tehetségfelfedező szerepét átvette az irodalmi szemle, a Nyugat. Ezek a nemzedékváltás évei, Vészi irodalmi kiöregedéséé, a nagyot mondó és nagyot akaró, dúsgazdag és - sok idézet szól róla - ekkor szemtelenül nagyképű Hatvány színrelépéséé.

A Jung Ungarn irodalmi horizontja tágas, a közölt művek értékállónak bizonyultak, a szerzők az irodalmi kánon részeivé lettek. Mi lehetett Hatványnak,

89 Itt jelezzük, hogy a nagyváradi tanár, Horváth Henrik már 1910-ben dolgozott egy német nyelvű magyar lírai antológián, s élénk levelezésben volt Babits Mihállyal a fordításokról. Az antológia évekkel később jelent meg: Neue ungarische Lyrik in Nachdichtungen, von Heinrich Horvát, München, G. Müller, 1918. - A kötetről Kosztolányi írt igen elismerő kritikát a Nyugatban (1919, 8).

90 Bartók Béla, A kékszakállú herceg vára, Op. 11, 1911, közreadja és a kommentárt írta Vikárius László, Budapest, Balassi - MTA Zenetudományi Intézet, 2006.

196