Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)

NYUGAT 1908-1919 - Széchenyi Ágnes: A. Nyugat német mása: Jung Ungarn, Berlin, 1911

A német vonatkozású publikációk közül kiemelkedett az erdélyi szászok politikájáról szóló írás (Emil Neugeboren)52 a képmellékletekkel közölt „Lenau és a magyar táj” című tanulmány (Otto Alscher),53 az erdélyi szászok mezőgazdaságáról szóló írás (Béla Balkányi).54 Külön taglalást kívánna az a tanulmány, amely a Bánk bán-téma német irodalmi megjelenését elemzi. Max Ruttkay- Rothauser55 dolgozata a dráma berlini bemutatásához időzítve jelent meg.56 Rövidebb terjedelmű, de ugyancsak nagyvonalúan magasztaló Eugen Mohácsi beszámolója a magyarországi német irodalomról.57 Megemlítendő még Dr. Elemér Kutasi bővebb beszámolója a budapesti Goethe Múzeumról58 és Josef Bayer Schiller drámáinak magyarországi bemutatóiról tartott akadémiai székfoglalójának közlése.59 Beszámolt a folyóirat a „magyar rónán” élő német népdalokról is.60 Az új, egyértelműen modern német szellem és művészet iránti érdeklődést tanúsítja egy recenzió is: Bárdos Artúr Az új színpad címmel írt könyvét a Jung Ungarn nem kis túlzással úgy mutatja be, mint egy magyar Reinhardt könyvet.61 Itt a szerző a Jung Ungarn irodalmi modernizmusával rokon törekvésekre teszi a hangsúlyt.

Figyelmet és elemzést kapott még a Jung Ungarnban a szocializmus kér52 Neugeboren Emil Gusztáv (1870-?), újságíró, szerkesztő, nagyszebeni kerület képviselője. 1900-tól a Siebenbürgisch-Deutsches Tageblatt szerkesztője.

53 Otto Alscher (1880-1940), költő, író.

54 Balkányi Béla (1884-?), földbirtokos. Tárcákat, közgazdasági tanulmányokat írt. Rendszeresen publikált a Huszadik Században is. A Balkányi fivérek is családi kapcsolatban voltak Vészi Józseffel, Balkányi Kálmán Vészi veje volt.

55 Lásd: a 43. jegyzetet.

56 Jung Ungarn, 1911, 4. 450-473. - A dráma budapesti bemutatója 1911. április 28-án volt, ezután kezdte játszani a berlini Deutsches Theater. A darab itthoni kritikái mind jelzik a bemutatóban rejlő veszélyt. Különösen Riedl Frigyes hangsúlyozta a tendenciózus félreértés lehetőségét: a dráma „egy külön elő nem készített német színházi közönségre mindig azt a hatás fogja tenni, hogy a németek ellen irányított tendenciás dráma; azt a hatást fogja tenni, hogy e műben a németgyűlöletet dicsőítik”.

57 Mohácsi Jenő (1886-1944), költő, műfordító. Számos magyar művet fordított németre, köztük Az ember tragédiája (1935) és a Bánk bán (1940) című nemzeti drámáinkat.

58 A „Goethe Múzeum" az 1895-ben az MTA-nak adományozott több ezer darabot számláló Elischer Boldizsár-féle Goethe-gyűjtemény (kézirat, kép, metszet, partitúra stb.).

59 Schillers Dramen auf der alten ungarischen Bühne, Levelek Hatvány Lajoshoz, Budapest, Szépirodalmi, 1967, 69. 1911, 7. 798-802. - Bayer József (1851-1919), színháztörténész a Magyar Shakespeare Tár szerkesztője.

60 Nitsch, Mathes, Deutsche Volkslieder auf dem ungarischen Heideboden, Jung Ungarn, 1911, 3. 400-421.

61 Ruttkay-Rothauser, Max, Ein ungarisches Reinhardt Buch: Verlag des „Nyugat”, Budapest, Jung Ungarn, 1911, 6, 737-739. - Ruttkay-Rothauser Miksa (1863-1913), a Neues Pester Journal és a Pester Lloyd újságírója, színikritikusa. A kötetet egészében Reinhardt-könyvnek nevezni túlzás, Bárdos Artúr ennél sokkal többről beszél munkájában, igaz, a rendezővel való együttműködése önálló fejezetet kap.

190