Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)

NYUGAT 1908-1919 - Széchenyi Ágnes: A. Nyugat német mása: Jung Ungarn, Berlin, 1911

Dokumentumok híján nem tudunk választ adni arra a kérdésre, kinek a kezdeményezésére jött létre a Jung Ungarn, hiszen mindkét szerkesztő: Vészi József is, Hatvány Lajos is igen jól beágyazódtak a német nyelvi és kulturális közegbe. Vészi (1858-1940) a Pester Lloydnál kezdte pályáját, a magyarországi német nyelvű újságírás kiemelkedő alakja volt, a lapindítást megelőző években maga is Berlinben élt. A Pester Lloyd (1854-1944) és a többi hazai német nyelvű lap elsősorban a hazai német anyanyelvű olvasóközönséget szolgálta ki, de egyben elvi lehetőséget teremtett arra, hogy a tőlünk nyugatra élő több tízmilliós nyelvi és kulturális közösséget is tájékoztassa az itthon történt politikai, gazdasági és kulturális tényekről, eseményekről, törekvésekről. Mégis alig tudott rólunk a külföld.4 A Jung Ungarn ezt a lehetőséget és törekvést importálta ismét, de most már döntően a helyszínről, Berlinből.

Hatvány Lajos (1880-1961) Berlinben járt egyetemre.5 Akárcsak Vészi, Hatvány is kétnyelvű volt, s nyelven ez esetben az idegen nyelv mögötti kulturális kötődést, otthonosságot, jártasságot is értjük. A korabeli német kultúra és a berlini közeg sok tekintetben ismerős volt számukra.6 A Jung Ungarn megjelenését megelőzően Hatvány Lajos két említésre méltó olyan írással is jelentkezett a Nyugatban, amely a magyar irodalom külföldi, szorosabban németországi megjelenéséről szólt. Első cikkében egy német kiadóvállalat, a Kultur der Gegenwart kelet-európai irodalmi antológiájáról és annak Riedl Frigyes által írt bevezetőjéről tudósította a magyar olvasóközönséget.7 A másik Hatvány ta1937). Külön csoport a konzervatív Magyar Szemle körül létrehozott Nouvelle Revue de Hongrie (1932-1944, Ottlik György, Balogh József), és a Hungarian Quarterly (1936-1944, Balogh József). A kiadványsor - megszakításokkal - egészen máig tart, az 1965-ben újraindított (New) Hungarian Quarterly-'ig, (Boldizsár Iván, Vajda Miklós illetve Zachár Zsófia), illetve a Hungarológiai Értesítő, illetve a Hungarian Studies (Béládi Miklós és Jankovics József illetve Szegedy- Maszák Mihály) című periodikákig.

4 Itt emlékeztetünk rá, hogy 1900-ban jelent meg: Apponyi Sándor, Hungarica: Magyar vonatkozású külföldi nyomtatványok című sorozatának első kötete: XV. és XVI. század, Budapest, Franklin, 1900.; (A második kötet 1902-ben jelent meg: XVII. és XVIII, század, 1720-ig.) - Ez volt az egyik első gesztus, amely felhívta a figyelmet arra, hogy a rólunk kialakult képnek milyen jelentősége van határainkon kívül. A legújabb munkákból kiemeljük a következő gyűjteményt: Das Ungarnbild der deutschen Historiographie, hg. Fata, Márta, Stuttgart, Franz Steiner, 2004.

5 Szögi László adatai szerint 1867 és 1919 között a berlini Friedrich Wilhelm Universitäten 2 468 magyar hallgató tanult. - Lásd: Magyarországi diákok németországi egyetemeken ésfőiskolákon : 1789-1919), szerk. Szögi László, Budapest, ELTE Levéltár, 2001, 30. - A berlini magyar emigrációval kapcsolatban lásd még: Frank, Tibor, Station Berlin : Ungarische Wissenschaftler und Künstler in Deutschland 1919-1933, 1999, (IMIS-BEITR, 10), 7-38.

6 A korabeli sajtó Berlin-jellemzését lásd pl.: Fritzsche, Peter, Reading Berlin 1900, Cambridge - London, Harvard University Press, 1998.

7 Kultur der Gegenwart: 60 kötetesre tervezett, 1905-től megjelenő enciklopédikus német könyvsorozat. A világháború miatt félbemaradt. Lásd: Stöltzner, Michael, Eine Enzyklopädie für ein Kaiserreich?, Berichte zur Wissenschaftsgeschichte, 2008, 1, 11-28. - Hatvany írása: Magyar irodalom német nyelven, Nyugat, 1908, 20, 243-246.

179