Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)
NYUGAT 1908-1919 - Balázs Eszter: A Magyar Figyelő frontembereinek bírálata és az értelmiségi szolidaritás példái a Nyugat íróinál
Szolidaritásvállalás az irodalmi, művészeti és tudományos autonómia védelmében a Nyugatban Egymás melletti nyílt szolidaritásvállalás a Nyugatban A lapban elsőként nem a társművészetekkel, hanem magától értetődően a lap munkatársaival vállalt szolidaritásra került sort. Megjelent Karinthy Frigyesnek a „Nyugat szerkesztőjéhez" intézett nyílt levele - amivel a lap nyilvánosságot biztosított az író sérelmeinek, és szolidaritását is kifejezte - melyben az író részletezte, hogy az ügyészség vallásellenes izgatás és blaszfémia miatt vádemelést helyezett kilátásba ellene Mihail Petrovics Arcibasev Számijáról szóló irodalmi paródiájáért.28 Karinthy „a hivatalos közegek önkényével” szemben a „művelt közönséghez” fordult a bánásmódot nehezményezve; úgy vélte, az még az 1848-as forradalom előtti cenzúránál is rosszabb. Ez túlzás volt, mert néhány vádemelés ellenére (ezek közé tartozott a Szanin-per is) a kulturális tevékenységeket a hivatalos cenzúra nem, de sokkal inkább az öncenzúra, illetve a közvetett cenzúra befolyásolta.29 1913-tól nőtt az egymás melletti - a Karinthy melletti kiállásnál még nyíltabb - szolidaritásvállalások száma a lapban. A Szabó Dezső, Móricz Zsigmond és Ady Endre között lefolyt ún. protestantizmus-vitában30 nyugvópontot jelentett az, amikor a kolozsvári Református Szemle Szabó Dezsőt ért támadására Ady védelmébe vette az addig általa is - igaz, más szempontból - kritizált írót, és Szabóhoz hasonlóan maga is szóvá tette a hazai protestantizmus elfordulását az egyéntől.31 Nehezményezte, hogy a cikket álnéven jegyző szerző (aki mögött Ady valamelyik református notabilitást sejtette, de pontosan nem 28 Karinthy Frigyes, Levél a Nyugat szerkesztőjéhez, Nyugat, 1909, 8. - A Figyelő rovatban. A Sanyi címmel, a Fidibuszban megjelent paródiáról van szó. 1909-ben a Szanin fordítója, Szabó Endre költő ellen istenkáromlás és pornográfia címén pert indított a királyi ügyészség. A fordítót végül felmentették. 29 Ezt hangsúlyozza Fenyő Mario is: A Nyugat hőskora és háttere, i. m., 189-191. - A nemzetiségi mozgolódások miatt beterjesztett és elfogadott 1912-es sajtótörvény a folyóiratok megjelenését terjesztési engedélyhez kötötte, és egy adott írásért már nemcsak a szerző, hanem a szerkesztők is feleltek. 30 A vitát a hivatalos protestáns lap is ismertette, és abban állást is foglalt. - Lásd: Veress Jenő, A magyar protestantizmus problémája-, A vitát elemezték: Kulcsár-Szabó Zoltán, Protestantizmus értelmezések: Szabó Dezső, Ady Endre, Móricz Zsigmond vitájának összefüggései, Protestáns Szemle, 1994,1, 33-41.; Hatos Pál, A magyar protestantizmus eszmei fordulata Tisza Istvántól Ravasz Lászlóig, Múltunk, 2005,1, 89-117. 31 Ady Endre, Üzenet Alef (?) úréknak, Nyugat, 1913,18. - A Disputa rovatban. Ady a protestantizmus megújulását a Monarchiával való szembenállásban képzelte el. Az itt megszólított „Alef” úr azonos az „Aleph” álnév mögött rejtőzködő Ravasz Lászlóval, a későbbi neves református püspökkel, aki ekkor, a református teológiai akadémia elvégzését követően Kolozsvárott tanított és a helyi Református Szemlében tette közzé Szabó Dezsőt támadó cikkét. - [Ravasz László] Aleph, A magyar protestantizmus problémája: Reflexiók a Nyugat cikkére, Református 170
