Molnár Eszter Edina (szerk.): „…az irodalmat úgyis megette a fene”. Naplók az első világháború idejéből (Budapest, 2015)
Dr. Bauer Ervin Emlékei - Bauer Ervin naplója Kaffka Margitnak (1915)
258 I DR. BAUER ERVIN EMLÉKEI a csendnek, de nyugalmasabb az idő viszont, mert nem hallani lövöldözést. Egyetlen életem! Erzed-e teljes közösségünket, érzed-e a csodát?! Én itt is, így is érzékelem, belédolvadok - ó, te csoda -, úgy érzem, hogy aggodalmad erkölcsöm iránt megszűnt, hogy bízol - én tovább vezek- lek bűnbánóan, és soha gőgös sem befelé, sem kifelé nem leszek, egyetlen boldogságom. Ezt befejezem, vajon jön-e bélyeg leveledben rá, mert nincs nekem, ha nem, átküldőm 10 fillérrel. Örökké Kővárad! 1915. márc[ius] 25. csütörtök délután 3á 3 órakor, a te órádon!338 Egyetlen éltetőm, Csodám! Most aludtam egy keveset, miután ettem, leveledet olvastam és Bibliát olvastam és egy kártyát írtam - nincs most 338 K. M.: „Március 25. Csütörtök. Ervintől 200 kor[ona] 20-ról Jó este. Délelőtt ünnep lévén s rosszul érzem magam, ágyban maradok, befejezem édes uram tegnap esti levelét. Ebéd után felöltözöm s Lacóval együtt megyek az utálatos iskolai ünnepélyre (ma felnőtteknek) - de míg a többi szám lemegy, én egy szertárban ott lelt nyomtatványokra levelet írok drágámnak, s ezzel megelőzöm a tegnapi rossz hangulatot. Este is még írok hozzá, aztán Bibliát olvasok elkezdve Márkot Március 26. Péntek. 15-i levél, 20-i kártya. Négy óra javítással súlyosbítva, délben csak 20-i harmadik kártyája új - de 15-i iszonyú drága levele is most jön. - Ebben ír arról a szép, magános, „enyém" félóráról a pataknál. S ebben köszöni meg először, iszonyú generózus hálával otthonunk képét. Délután Máriánál. Ideges, aggódó vagyok. Sok ápolási válás- és házassághír. Megírom Ervinemnek, hogy én nem válók soha, semmiképp. Március 27. Szombat. Két db 19-i kártya és Petrás 20-i kártyája. Két óra, csak tessék- lássék adva; hazajövet nincs más levél, csak 19-iek. Pedig 20-i már szerdán volt. Nagyon kimerít a szenvedés. Délután Leonie-nál. Lénáról beszélnek. „Semmi se meglepő nála, ha a fején jár is!" - Sokat sírok ott is, a szemem már folyton ég. - Míg ott vagyok, kapja Leonie Ervin 10-i kártyáját." (Jelena Andrejevna Grabenko /1889-?/ orosz festőnő, Lukács György első felesége) „Március 28. Vasárnap. 10-, 17-, 18-ról kártyák és kisnaplók. Csupa régebbi kártya, 20-i az utolsó hír. Örült aggodalmamban, esőben elfutok B.-néhez, de nincs otthon. Délutánra Nemeséket várom. De izennek, hogy nem jöhetnek. Esős idő, borzasztó magányra készülök, de eljön Lányi Sarolta; nagyon kedves, de most jön el, miután ügye már rendben. „Ezt s ezt kellett volna csinálnod!" így könnyű. Este jön Feri. Ő is nagyon lehangolt, de engem biztat és vigasztal. Késő este Hilda teázik itt." (Lányi Sarolta /1891-1975/ költő, műfordító) „Március 29. Hétfő. Márc[ius] 15., 16. (két db) kártya, 21-i kártya, 21-én feladott 20-i levél. Tehát hírek 21-ről, reggelről. Még nem volt visszavonulás akkor. - Egész nap sírok, régi leveleit olvasom, postát lesem; nincs erről mit írni. Március 30. Délelőtt postát lesek - hasztalan. Délután elindulok Halasit s Máté Olgát meglátogatni. Útközben átad a postás 15. és 16-i kártyákat. - Rém levert vagyok. Halaskánál Seidler, Varró. Máté Olgánál maradok 10-ig, kocsin haza. Itt vár sjátor]- aljaújhelyi sürgönye. Végtelen boldogság." (Varró István /1878-1963/ közgazdasági és szociológiai író; Máté Olga /1878-1961/ fotóművész, Zalai Béla felesége. A Sátoraljaúj-
