Molnár Eszter Edina (szerk.): „…az irodalmat úgyis megette a fene”. Naplók az első világháború idejéből (Budapest, 2015)

Laczkó Géza Naplója - 1919

1919 I 455 liói beleuntak a nagyhatalmasdi játékba, s Ferenc József rideg uralmának keserű gyümölcse Károly szájába bocsátja maró ízét. - Szabad ország! Nem kell kivándorolnom, ahogy terveztem, és béke, béke! Francia és angol barátság a nyomasztó, rideg s kultúrában valóban alacsonyabb, kényszerű német barátság helyett. Mily igazam volt! Mennyire jól láttam már évekkel ezelőtt ezt az örvényt, amelybe a Hohenzollernek s a Habs­burgok sodorták magukat - ki bánja? - s minket, minket! De a kevesek, a visszaélők pusztulnak, s mi már eztán előre fogunk élni, előre, a jobb, a drága, a szabad, a magyar jövőbe. Isten áldd meg a magyart! A nagy átalakulás napjai oktjóber] 17-31. 1919 1919. május 3. A proletárdiktatúra veszélyben! - Hohó! De mi volt közben? Azt most leírni se időm, se kedvem. A Forradalmi Kormányzótanács közoktatási népbiztossága egyetemi tanárrá, iskolám igazgatójává tett. A román sereg a Tiszán kel át. A vörös gárda Hatvanról, Ceglédről, Nagykőrösről indul ellenük. Budapest a mai naptól kezdve haditerület; a legőrültebb hírek vannak forgalomban; mindenki nagy változásokat vár. Mi lesz? - Hat hét óta tart a mai helyzet, s hat évvel érezzük magunkat vénebbeknek. Éle­lem kevés. Vad, téli hidegek járnak. Május elsején, a proletárünnepen vö­rös volt az egész város.189 Egy nagy vörös oszlop (deszka és papírvászon) összeomlott a körút s a Rákóczi út sarkán, s két proletárt agyonvágott. Zord idő. - S mily szomorú, hogy íme, mintha kiveszett volna belőlem az írás, a stílus szerelme! Eh! Máj[us] 15. Fölsírt bennem a vágy a toll után. írnék, de mit? Előveszem e naplót. Beszélgessünk. Fáradt vagyok, éhes. Sokat dolgozom, keveset alszom, keveset eszem. A románok nem keltek át a Tiszán, s én nem vagyok egye­temi tanár, csak megbízott előadó. Ügyes kis szürke fiúcskák már kaptak kinevezéseket. Babits is.190 Milyen gyönyörű, terebélyes diófa a kommu­189 lásd Lénárdné 202. lábjegyzet 190 Babits egyetemi tanári kinevezése már 1919 januárjában felmerült, ám a budapesti egyetem a kinevezést elutasította. Végül a Tanácsköztársaság alatt, 1919. május 2-3-án nevezték ki hivatalosan a modern magyar és világirodalom rendes tanárává.

Next

/
Oldalképek
Tartalom