Molnár Eszter Edina (szerk.): „…az irodalmat úgyis megette a fene”. Naplók az első világháború idejéből (Budapest, 2015)
Laczkó Géza Naplója - Bevezető (Veres Miklós)
BEVEZETŐ I 407 A napló különösen értékes részét alkotják a Kuncz Aladárra vonatkozó részek. Kuncz és Laczkó a kolozsvári piarista gimnáziumból ismerték egymást, és gyerekkori barátok voltak. Laczkó megrendüléssel fogadta az írótárs franciaországi internálásának hírét. A kapcsolat a fogság ellenére nem szakadt meg a két barát között. Nem véletlen, hogy Kuncz hazatérése után, ahogy ezt Fekete kolostor című regényében is említi, elsőként Laczkót kereste fel barátai közül. Pomogáts Béla ítélete pontos: „A rend lehetne Laczkó Géza írói munkásságának kulcsszava. A valóság bonyolult, zavarosnak tetsző halmazaiban és összefüggéseiben mindig a rendet kereste; s ha nem találta, hát meg akarta teremteni."4 Nem csoda, hogy a világháború minden rendet felforgató káoszában Laczkó nem találta a helyét, tévedéseit és ballépéseit is ez magyarázza. Veres Miklós 4 Pomogáts Béla, Egy önéletrajz nyomában, in: Laczkó Géza, Királyhágó, Bp., Szépirodalmi, 1971, 495.