Molnár Eszter Edina (szerk.): „…az irodalmat úgyis megette a fene”. Naplók az első világháború idejéből (Budapest, 2015)

Bevezető (Siklós Péter) - 1918

392 I LÉNÁRD JENŐNÉ HOFFMANN ILONA NAPLÓJA érezték a még bennük rekedt diszciplínt,172 elszéledtek szerteszéjjel. Va­jon össze lehet-e még szedni annyit is, amennyi kell a rend fenntartására! Pedig minden oldalról lángol az országhatár. Jönnek a csehek északról, a szerbek délről, és a románok se maradnak el. Várják a német csapatok átvonulását Bulgáriából. Mi lesz még itt! Hadsereg nélkül, védtelenül ál­lunk, ennyi ellenséggel körülvéve. A régi frontokról özönlenek a katonák haza. Hosszú, nehéz küzdelmeik után nem kímélik magukat, gyalog ne­kivágnak az útnak vagy túlzsúfolt vonatok tetején jönnek haza, haza!! Az osztrák területeken kegyetlenül elbánnak velük. Kifosztják, lefegyve­rezik őket, aztán lövöldöznek rájuk. Éhesen, agyongyötörve, megtépve, sírva jönnek meg négyesztendős diadalmas háborúnk megmaradt hősei! Éhség, kifosztott falvak, szervezetlenség, fejetlenség, nyomor várjá őket. Nincs szívet tépőbb látvány és nincs szomorúbb kép még az átélt négy esztendő rémségei után sem, mint egy csapat ilyen hazatérő katona. Gyű­rött, színtelen, rongyos ruhájukban, nemzeti színű csíkkal a sapkájukon, ormótlan batyu alatt görnyedő háttal - fegyvertelenül, mint vándor kol­dusok jönnek fakó, fásult arccal, üresen, reménytelenül néző szemmel! Azt hiszem, a legtöbb nem érti, nem tudja, mi történt, hisz csak mint a hatalom vak eszköze szenvedte végig a tengernyi szenvedést, és most nem tudja, hogy miért van vége és miért van így vége, amikor ő, a kato­na olyan hős volt, olyan vitéz volt, és mindig, mindig győzött! Gyilkolni megtanult alaposan, mert most itthon folytatja saját vérein, amit oly soká gyakorolt úgynevezett ellenségein! - Nov[ember] 10. - Bajorországban kikiáltják a köztársaságot, és Vilmos császár és a Kronprinz173 lemonda­nak. Ebert174 szocialista képviselő lesz a régens! A Brandenburgi kapuról vörös zászló leng, és lehullanak az őszi levelek! Szegény, büszke császár nem így képzelte ezt a levélhullást.175 Legyőzte katonáival az egész vilá­got, csodát művelt, és mégis meglakolt nagyravágyásáért! Ugyanekkor történik Károlyi megrendítően drámai belgrádi találkozása Franchet d'Espéray tábornokkal.176 - A kegyetlen szavak: „Vous serez chátiés! Vous 172 fegyelem 173 Vilmos porosz királyi és német császári herceg (1882-1951), II. Vilmos német császár legidősebb gyermeke, a császári Németország utolsó trónörököseként apjával együtt mondott le az uralkodás jogáról. 174 Friedrich Ebert (1871-1925) német szociáldemokrata politikus, az ekkor kikiáltott né­met köztársaság első elnöke 1919 és 1925 között. 175 lásd Dánielné 139. lábjegyzet 176 Louis Félix Marie Francois Franchet d'Espérey (1856-1942), az antanthatalmak keleti frontjának főparancsnoka 1918. november 7-én Belgrádban 18 pontból álló fegyver­szüneti szerződést nyújtott át a Károlyi Mihály miniszterelnök vezette magyar kül­döttségnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom