Molnár Eszter Edina (szerk.): „…az irodalmat úgyis megette a fene”. Naplók az első világháború idejéből (Budapest, 2015)

Bevezető (Siklós Péter) - 1918

1918 I 387 Márclius] Egy színházi előadást rendezett az iskola, mely alkalommal Sanyinak is volt egy kis katonaszerepe, de nem bizonyult valami nagy színésznek. Jenő érdekes, hosszú levelekben referált cospoli-i146 életéről. Fénye­sen érezte magát ott lenn, elemében volt minden tekintetben. A kormány engedélyét megszerezni nem volt csekély feladat, húzódott az ügy, sok­szor reménytelennek látszott. Gyakran kaptam hírt átutazóktól, mindég vártam, hogy már megjön, mert sokszor csak napok kérdésének látszott. Március közepétől egész április végéig szinte minden vonattal hétfőn és csütörtökön vártam. Közben megjött Vidéky147 és Széchenyi Rezső,148 akik felkerestek, de nem igen biztattak jó reménnyel a bujuraltut149 ille­tőleg. Mégis nagy örömünk[re] és meglepetésünkre április utolsó csütör­tökén megjött a kapitány úr az írással felszerelve! Csak röviden volt Pes­ten, és aztán vitt magával Bécsbe nászutazni. Közben meghívtak a grófék Apátiba,150 és május 1-jén oda is értünk. Igen kedves fogadtatásban része­sültünk, és két nap, egy éjjel élveztük a szíves vendéglátást. Isteni szép májusi pompában virított minden, ami a tavaszt jelenti. Orgona, akác, jázmin, csuda magnólia és egy egész sziget rododendron; szép, kedves, finom emberek gondtalan jókedvben, érdekes, patinás, otthonos szobák, sok kedves limlommal telve, gyönyörűen terített asztal, virág a szobában és sok meleg víz a mosdáshoz - nagyon szép volt ez a kis intermezzo! Együtt mentünk tovább Bécsbe, ahol a Sacherben151 egy emeleten laktunk azután még nyolc nap. Egy sor szép nap volt, amit ott éltünk. Képtárak, kirakatok, színház. A képek ugyanúgy lógnak, mint háború előtt - nekik minden mindegy, ott a nagy múzeumban egész elfelejti az ember, hogy mi van odakünn. A régi, egyiptomi korsók rajzait még sohase élveztem úgy, mint ezúttal. És mennyi rengeteg szép holmi, amit az emberi ízlés és tudás összehalmozott. Gyönyörködteti a szemet és lelket, ahová csak megy az ember. De még erre se jut idő most, kell járni a boltokat, hátha sikerül Be­zugsschein152 nélkül Sanyinak cipőt, harisnyát venni, ez most az áhított boldogság! De nem kapni. Pedig lisztem is volt e célra, a vámnál meg is találták, majd' belehaltam az ijedtségbe, és szégyenszemre hiába hoztam, nem tudtam érte vásárolni. A grófékkal, Vidéky[ékkel] és Reininghausék­146 Konstantinápoly, azaz Isztambul latin neve 147 Vidéky Emil (1879-1960) gépészmérnök, műegyetemi magántanár 148 Széchenyi Rudolf gróf (1891-1931) főhadnagy 149 helyesen: buyrultu vagy buyruldu 'szultáni pátens, parancs, engedély' (török) 150 Széchenyi Rudolf gróf és felesége, báró Lipthay Zsófia (1893-1973) kastélya Gyön­gyösapátiban 151 Bécs elegáns belvárosi szállodája az Opera mögött, a mai Philharmoniker Strassén. 152 jggy (német)

Next

/
Oldalképek
Tartalom