Molnár Eszter Edina (szerk.): „…az irodalmat úgyis megette a fene”. Naplók az első világháború idejéből (Budapest, 2015)
Bevezető (Siklós Péter) - 1914
I 353 1914 1914. jún[ius] 26.1 Balatonföldváron, délután xh 4-kor, teniszjáték közben hallottuk a hírt - megölték a trónörököspárt. „Itt a háború" - mondta Jenő, amikor összeraktuk a raketteket,2 és akkor először éreztük ennek a rettenetes dolognak, a háború lehetőségének szelét. 1914. júl[ius] 24. Jenő [az] esti vonattal három napra megjött, a jegyzéket elküldték [és] szombatra lejár,3 az irodából4 vártuk az értesítést, hogy mit válaszoltak a szerbek. 1914. júlfius] 25. Este 9-kor jött a sürgöny: „Giesl elutazott".5 Jenő reggel akart utazni, délig tartóztattuk. Mikor elment, már nagyot késett a vonatja, és míg a peronon várva sétálgattunk, elképzeltük, hogy mi minden jöhet most - bár a valóságot nem tudtuk elképzelni, mert tőlem távol állt a gondolat, hogy Jenő mint népfelkelő egyhamar belekerül -, ő csak azért ment Pestre, mert a helyén akart lenni, ha kell. Hívott, menjek vele. Nem akartam a gyerekeket hagyni, fájt a fejem, és abszolúte nem fogtam fel a háború gondolatát - azt hittem, az a katonaság ügye. Jenő elment. Délután a részleges mozgósítás plakátjait ragasztották ki. Sokan elutaztak. Én még nem értettem - Emy néni6 is pakolni akart, kinevettük. Reggel esett az eső, az újságban elolvastam, hogy melyik hadtestek vannak mobilizálva. Jenőé nem volt köztük. Vi 11-kor kaptam sürgönyt: „Valószínűleg holnap bevonulok. Rudi7 jöjjön fel." Egy órakor őrülten zsúfolt vonaton ültünk, Sanyit is vittük volna, de nem fért fel. Minden állomáson késtünk - mindenütt roham volt a vonat ellen ordítások: vissza az asz- szonyokkal, csak katonák szállhatnak fel. Rengeteg katona és rengeteg síró asszony - máris. Az emberek lógtak le a vonatból, annyian voltunk - azért az asszonyok mégis egész úton zabáltak és etették a gyerekeket, 1 Tévesztés, a szarajevói merénylet 1914. június 28-án volt. 2 teniszütő 3 Az Osztrák-Magyar Monarchia a szerb kormánynak szóló jegyzékét - melynek teljesítésére 48 órát szabott -, 1914. július 23-án adta át a Monarchia belgrádi nagykövete, Wladimir Giesl von Gieslingen (1860-1936). 4 Lénárd Jenő apja, Carl Levy Moritz Bayerthallai közös vállalkozásának, a Bayerthal & Levy Gerste-Export & Malzfabriken (Árpa-export és Malátagyárak, Bálvány /ma: Október 6.1 u. 26.) irodája. 5 A belgrádi kormány nem fogadta el feltétel nélkül a jegyzéket, ezért a nagykövet a két ország közötti diplomáciai viszonyt megszakítva elhagyta állomáshelyét. 6 Lövy Emma a naplóíró anyjának, Lövy Borbálának testvére, azaz anyai ági nagynénje 7 Geszty Rezső (Rudi, máshol Uda bácsi), Lövy Emma férje
