Molnár Eszter Edina (szerk.): „…az irodalmat úgyis megette a fene”. Naplók az első világháború idejéből (Budapest, 2015)

Dánielné Lengyel Laura Naplója - 1914

20 I DÁNIELNÉ LENGYEL LAURA NAPLÓJA szfinx6 lebukott, összetört, pedig még ki sem találtuk rejtvényeit. S a vi­lág hihetetlen gyorsan magához tért Gavrilovics7 bombája és Princip revolver golyója8 után. Érzékenyebb szívek egy kis szipogást engedtek meg maguknak, s szentimentális ellágyulással beszéltek a három árváról, mintha Zsófia hercegnő, Ernő és Miksa hercegek9 nem volnának száz­szor jobb sorsban, mint saját anyával bíró és apával esetleg növelkedő gyermekeik. Az újságok ezekkel meghatottak akartak lenni, erőltették a gyászt és a fájdalmat, de nem nagyon sikerült nekik. Bécsi barátaim (Hevesi Sándorné10 családja) mondották, hogy a császárváros hangulata talán még kevésbé volt nyomott, mint a mi Budapestünké. Joggal hihettem, hogy Bécs, mely annyi mindent köszönhet a Habs­burgoknak, le lesz sújtva. De még a köteles szomorúságot sem mutatták. Ignotus beszélte, hogy a merénylet napján Bécsben volt. A villamoson utazott, s még semmit sem tudott a tragikus ügyről, melyet a villamoska­lauz kedves közvetlenséggel így adott le neki a Ringen. „Hallotta az úr, lelőtték?" - „Kit?" - kérdi barátom. „Az Estét11 meg a feleségét." A közönséges, lagymatag emberi részvétnél egyebet nem bírt kelteni e két ember elmúlása, kik közül a férfi valószínűleg, az asszony pedig bizonyára nem volt közönséges ember. Csak a homlokára és a szemére kell nézni. Túlzott vallásos bigottsága előttem nagyon is érthetőnek tet­szik. Neki igazán megvolt minden oka imádni az Úristent, mert hozzá valóban igen jó volt. Nemcsak hogy egy szédítő polcra, minden emberi magaslat tetejére helyezte, de mi még több - neki adta a férfit, kit minden földi és égi szerelemmel imádott. Egy kicsit megálltam az asszony alak­jánál, ki mindig érdekelt, mióta sorsának egy kábító fordulata a nyilvá­nosság elé helyezte.12 Valószínű, hogy boldogabb, különb, jobb sors nem érhette e nőt, kinek szerelménél talán csak nagyravágyása volt nagyobb 6 Célzás Ferenc Ferdinándra, illetve bécsi rezidenciájára, a Felső-Belvederére, mely előtt található a két „őrt álló" szfinxszobor. 7 A szerző tévedésből összevonta a merénylők neveit (Cabrinovic és Gavrilo). 8 1914. június 28-án 10 óra 10 perckor Nedeljko Cabrinovic (1895-1916) boszniai szerb anarchista bombát dobott a főherceget szállító kocsira, de a bomba a következő autó alá esett. Társa, Gavrilo Princip (1894-1918) 11 óra körül két pisztolylövést adott le a Ferenc Ferdinándot szállító kocsira, melyekkel a főherceget és feleségét is megölte. 9 Sophie von Hohenberg hercegnő (1901-1990), Maximilian von Hohenberg herceg (1902-1962) és Emst von Hohenberg herceg (1904-1954) 10 Hevesi Sándorné (Oesterreicher Magda, 1879-1934) háztartási szakíró 11 Ferenc Ferdinánd 12 éves korában azzal a feltétellel örökölhette elhunyt unokabátyja, V. Ferenc modenai herceg hatalmas vagyonát, ha felveszi az Este hercegi családnevet is. 12 A Chotek család csupán grófi címmel rendelkezett, ezért I. Ferenc József császár mor- ganatikus házasság kötését engedélyezte unokaöccsének, ami azt jelentette, hogy Fe­renc Ferdinánd felesége és születendő gyermekei nem részesülhettek a családfő kivé­teles jogaiban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom