Molnár Eszter Edina (szerk.): „…az irodalmat úgyis megette a fene”. Naplók az első világháború idejéből (Budapest, 2015)

Dr. Bauer Ervin Emlékei - Bauer Ervin visszaemlékezése (1914)

114 I DR. BAUER ERVIN EMLÉKEI

fedezéksorok egymás mögött - de legtöbbnyire üresek - tiszti barakkok is varrnak, mint hallottuk, egy altiszt igazít útba, vezet le az útnak egyik oldalára, a nekünk szánt barakkokba, egy ba[taill]on - az első fedezéksorban kell, hogy mindjárt állást foglaljon! Csak „lajstrom" katonák vannak rajtunk kívül! „Ez a dicső határvédelem!" „És senki sem vált le bennünket!?" A szituációt nem lehet látni, az altiszt vezet: ebbe a barakkba a tiszt urak: a barakk belseje (földbe ásva, deszkával falazva):

már más tisztek is vannak benne. Itt egy éjjel.

Reggel ki a barakkból, a mi ba[taill]onunk lemegy a faluba (az első magyar falu: Zemplénoroszi111). Az egész tájkép és szituáció bizarrsága: hegyek, havas minden, hó alatt sár, zavaros elhelyezkedés, fedezéksorok, kevés baka benne, még csak „nyüzsgő tábori élet" sem - semmi - irtott egy pár sír, kereszt jelzi fából - reggeli világosságnál zavaros rendbe állásnál még százszor jobban előtűnik - „bizarr kijózanodás" mindenkinél. Sármjezey] megjegyzése sírokat nézve (csak kettő-három volt itt elszórva), összeállás és indulásra (de tudtuk, hogy benn, Galíciában is így van) várás közben az országútról: ,,Há' bizony úgy széjjel, összevisz- sza van itt temetve a bakanép, hogy némelyik még tán maga sem tudja, hun fekszik!" - Az egész egy, a hangulatot fedő mély, bizarr felsóhajtás. - Lemenés a faluba. *

H[ilfs]pl[atz]. Egy piszkos, földes szoba, egy sparhert benne, egy asztal, piszkos rutén lakosság, gyerekordítás, ez a h[ilfs]pl[atz], egyúttal kvártély a doktor uraknak és bandagenträgereknek - valamilyen kis fára a ház elé kitűzzük a kis vöröskeresztes zászlót, mely messziről nem látszik, csak ott közelben ismertetőjel. Ha van ütközet, sebesültek egyenkint szállingóznak, nem nagyon buzgón áll fel valamelyik a kötözéshez, mert a másik talán éppen teát főz vagy iszik, vagy szalonnát eszik, ha nincs

111 Oroszruszka (Ruské) a mai Szlovákiában fekvő egykori település, a Sztarinai-víztározó 1980-as megépítésekor megsemmisítették, területét Takcsány (Stakcín) településhez csatolták.