Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)

Múzeum és emlékezet

AZ IRODALOM EMLÉKEZETE I Tanulmányok az irodalmi muzeologiáról

46

monográfiákat tartalmaz adott szerzőről vagy témáról. Az általában pozitív fogadtatásban részesülő kiadványok azért fontosak, mert a kereskedelmi kiadók egyre kevésbé készek arra, hogy ilyen munkákat adjanak ki.

Harmadrészt az irodalmi múzeum valóban múzeum. Az elmúlt években a látogatók száma évi 40 000-re nőtt. Ez Hollandiában elégedettségre okot adó szám. De figyelembe kell venni, hogy e látogatók 70 százaléka az ifjúsági irodalomról szóló kiállításokra jön el, és a felnőtt látogatók száma nem nő.

Nagy problémát jelent, hogy Hollandiában egyre csökken a történelem és ezzel párhuzamosan az irodalomtörténet iránti érdeklődés. Más országokkal összehasonlítva, mint például Magyarországgal, az a benyomása támad az embernek, hogy Hollandiában sokkal kevésbé tisztelik az értelmiségieket és a szerzőket, ezért ők maguk is sokkal kevésbé tisztelik saját magukat. Irodalmunk inkább pszichológiai és individuális témákra koncentrál, nem pedig a politikai-szociális életre. Talán ezért is játszik az irodalom egyre kevésbé fontos szerepet történelmi tudatunk formálódásában.

Alapjában véve az irodalmi múzeum semleges szerepet játszik Hollandia irodalmi életében, ahol az ideológiai és esztétikai véleménykülönbségek nem érzékelhetők, és megkülönböztetés nélkül őrizzük meg korunk és az eljövendő nemzedékek számára az irodalmi dokumentumokat. Az irodalmi múzeum gyűjteménye nélkül nem jöhet létre életrajzi munka vagy szövegkiadás a 19. vagy a 20. század időszakából. A viszonylag kicsi irodalmi közönség által látogatott, egy-egy szerzőnek szentelt - az írók képeskönyve kiadvány kíséretében rendzett - kiállítás mégis élményt okoz, a látogatók úgy élik meg, mintha egy szertartás részeseivé váltak volna. Végezetül azt szeretném mondani, az irodalmi múzeumok sose feledjék, hogy noha a mai nemzedék számára dolgoznak, de munkájuk valójában az örökkévalóságnak szól.

Fordította: Bolla Eszter, Török Dalma