Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)

Köszöntők

AZ IRODALOM EMLÉKEZETE I Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról

326

ULRICH OTT

a Deutsches Literatur Archiv (Marbach) nyugalmazott igazgatója

Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Kollégák!

A Petőfi Irodalmi Múzeum fennállásának ötven éves jubileuma alkalmából több intézmény üdvözletét is hozom önöknek. Mint az International Committee of Literature Archives (az Irodalmi Archívumok Nemzetközi Bizottsága) jelenlegi elnöke, örömmel tolmácsolom az irodalmi archívumok és irodalmi múzeumok nemzetközi közösségének jókívánságait. A találkozások, melyek abban az időszakban is létrejöttek közöttünk, amikor országainkat politikai rendszerük elválasztotta egymástól, fontos szerepet töltöttek be és megerősítették azt a közösséget, melyet az irodalom mindenfajta határokon és szakadékokon túlmenően alkotni képes. Olyan hidak épültek ki ekkoriban, melyek még ma is használhatóak.

Másfelől elhoztam önöknek hazám üdvözletét, azét az országét, amelyben a Duna ered, a folyó, mely e két országot összeköti, hogy azután hatalmas európai folyóvá váljék. Friedrich Hölderlin egy különleges szépségű költeményben (Der Ister) énekelte meg, elmondhatjuk tehát, hogy a Dunának a magyar és a német irodalom közötti kapcsolat kialakulásában is része van.

Harmadsorban gratulálok önöknek saját intézményem, a Schiller National Museum (Schiller Nemzeti Múzeum), valamint a marbachi Deutsches Literatur Archiv (Német Irodalmi Archívum) képviseletében.

Ha azt kérdezzük, hogy mi kapcsolja össze a marbachi múzeumot a budapestivel, látnunk kell, hogy nem csupán a Dunáról van szó. Rangos nevek említhetők e kapcsolat jegyében, Nikolaus Lenaué, Julius Hayé vagy Kerényi Károlyé (akinek kéziratai történelmi körülmények folytán kerültek Marbachba). Vagy gondolhatunk azokra a magyar barátainkra, akik évtizedek óta jönnek hozzánk, a magyar származású germanistákra, például Mádl Antalra. Ugyanakkor szót ejthetek az intézmények közötti belső strukturális hasonlóságról is. Meg kell említenem az irodalmi múzeumnak az irodalmi archívummal tartott rokonságát, vagy annak a feladatnak a hasonlóságát, hogy a nemzeti irodalom egészét kell gondoznunk, gyűjtenünk, egy nemzeti klasszikus nevéhez kapcsolódva, aki az önök esetében Petőfi Sándor, a mienkben Friedrich Schiller.