Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Köszöntők
321 KONCZ ERIKA az NKÖM kulturális örökségi és közművelődési helyettes államtitkára Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Vendégek! 2002-ben ünnepeltük a magyar műzeumügy születésének 200. évfordulóját. Az akkor megrendezett nagyszabású Múzsák kertje - A magyarországi múzeumok 200 éve című kiállításon, amely az első világháború kitöréséig alapított múzeumokat vette számba, az irodalomra mint múzeumban gyűjthető szakterületre a több mint 16.000 tételt számláló gyűjtemény létrehozó múzeum alapító író, régész Darnay Kálmán nevének említésén túl nem történt utalás. Ez a hallgatás azonban nem tekinthető mulasztásnak, hiszen megszületésének időpontját a Petőfi Irodalmi Múzeum jóval később, egy 1954-ben keletkezett miniszteri rendelettől datálja. Az alapítás története azonban messzebbről keltezhető, s eredendően nem főúri magángyűjtemény, nem főpapi magánkezdeményezés, de még csak nem is egy tudós szorgalma kellett hozzá. Az egyesületi alapítású múzeumokhoz hasonlóan az irodalmi múzeum az 1876 óta létező Petőfi Társaság buzgalma. A kezdeményezők célja a magyar szépirodalom megismertetése, népszerűsítése és Petőfi Sándor kultuszának ébren tartása volt, amely mozgósította a társadalmat, megszólította az emlékezőket, érdeklődést keltett a költészet iránt, áldozatkészségre buzdította az egész ország népét. Nem véletlen, hogy Kossuth Lajos a társaságba tömörülő írókat a tűz őrpapjainak nevezte. A Petőfi Társaság ügybuzgalma nem merült ki a felolvasásokban, a közönségtalálkozókban, hanem külföldi példák nyomán a költő Petőfi, később más írók, mint például Jókai Mór, tárgyi és szellemi hagyatékának emlékeinek gyűjtésével folytatódott, melyeket, mint „szent ereklyéket” a Petőfi Ház 1909-ben történt megnyitásakor közszemlére is tettek. Az intézmény megalapítása tehát írók kezdeményezésére a magyar társadalom önkéntes adakozása segítségével valósult meg. KONCZ ERIKA I Köszöntő
