Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Köszöntők
319 típusú segédleteket és forrásgyűjteményeket, amelyeket a múzeumban valósítottak meg, bizonyos intézeti segédlettel vagy közös kiadással. Botka Ferenc nagyon sok nélkülözhetetlen szöveg kiadója, de nem csupán ezért emelem ki most a nevét, hanem azért is, mert ő volt az, aki folyamatosan figyelmeztetett - az ItK ’96-os évfolyamában megjelent cikkére szeretnék utalni, a Huszadik századi íróink személyi bibliográfiáira - azokra a hiányosságokra, amelyeknek a betöltése lehetetlen egyetlen intézmény keretén belül. Bizonyos hiányzó bibliográfiákat csupán három intézménynek, az intézeten kívül a Petőfi Irodalmi Múzeumnak és az OSZK-nak az összefogásával lehet megteremteni. Legfőbb eszmei segítségünk és fegyvertársunk ebben az ügyben éppen a Petőfi Irodalmi Múzeum, és kérem továbbra is a vezetőségét és munkatársait, hogy ők is tekintsenek minket fegyvertársuknak ebben az ügyben. A kultusz kérdését már a múzeum keletkezésével és jelképesen a mostani Petrarca-évfordulóval kapcsolatban érintettem, de említhetném a Balassi-év- fordulót is. Balassi a legfontosabb idei programunk. Meg kell említeni a Petőfi Irodalmi Múzeum Balassi vándorkiállítását és itt említem meg a múzeum fennállása óta rendezett több száz kiállítását. [A Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításai (1954-2000) felsorolását lásd a Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei című tanulmánykötetben. A szerk.] Az intézet mindig besegített az ilyen típusú kiállítások megrendezésébe, lebonyolításába, forgatókönyvírásába, és én, a magam szerény módján, egy tucatot meg is nyitottam. Ma már a kutatások legkülönbözőbb fajtáiba beépült a kultuszkutatás. Kezdeményezője leginkább Dávidházi Péter, résztvevői Kelevéz Ágnes, Kalla Zsuzsa és a múzeum nagyon sok munkatársa, illetve azok, akiket sikerült megnyerni ennek az eleinte furcsának vagy újszerűnek tűnő módszertani iskolának. Az irodalmi kultusz természetének filozófiai, esztétikai és kultúrtörténeti vizsgálata nélkül ma már nehéz, nemcsak az írói életrajzhoz, az írói utóélethez, de sokszor a szövegek magyarázatához is közeledni, mert amennyiben a hermeneutika szempontjai belépnek, akkor abba óhatatlanul bekapcsolódik a kultuszkutatás is. Hallatlanul érdekeseknek és értékeseknek tartom azokat a köteteket (Lásd a Kultusztörténeti tanulmányok című sorozatot a PIM kiadásában. A szerk.], amelyek a Petőfi Irodalmi Múzeumban elhangzott kultusztörténeti konferenciákat tartalmazzák, és amelyek sora szintén folytatódik. A 2003-ban megjelent Az irodalmi kultuszkutatás kézikönyve című kötet összeállítója, Takáts József már úgy tudott - mégpedig minden fő kérdéshez valamilyen reprezentatív tanulmányt kiválasztva - kézikönyvet vagy tankönyvet, egyetemi segédkönyvet előállítani, hogy legnagyobbrészt arra a trendre és összehangolt kutatási SZÖRÉNYI LÁSZLÓ I Köszöntő