Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Múzeum és emlékezet
31 számol be például az 1848-as hagyománygyűjtés kudarcáról, amelynek az volt a fő oka, hogy a kézbe adott kérdések egészen nyíltan és durván írták elő a válaszokat. A hatalmi megszólítottság mindenki számára egyértelmű volt. Az emberek nem megnyíltak, hanem válaszaikban alkalmazkodtak és - ami ennél is fontosabb - hallgattak.95 Kéry, úgy tűnik föl, szóra tudta bírni a hagyomány őrzőit, de azt már ő sem volt képes vagy nem is akarta megakadályozni, hogy gyűjtését a társaság részben saját legitimitása biztosítása érdekében használja föl.96 A fentiek fényében igazoltnak tűnhet az a korábbi állításunk, hogy a Petőfi Ház a Petőfi Társaság által igényelt hatalmi pozíció kinyilvánításának eszköze is volt. Petőfi nagysága mellett a társaság jelentőségét is hirdette. Sőt azt ígérte, hogy a Petőfi Társaság nevét fenntartja az elkövetkező korokban is. Jegyzetek 1 Vö. Blank Melanie—Julia Debelts, Was ist ein Museum? ’’...eine metaphorische Complication... ” Wien, Museum zum Quadrat, 2002; Magyarországon a 18. század végén csak az eredeti latin jelentésben használták a múzeum (museum) szót, ahogy erről Pápai Páriz Ferenc Dictionariuma, Bőd Péter Magyar Athenasa és Hermányi Dienes József emlékiratai tanúskodnak. A múzeum az a hely (dolgozószoba) volt, ahol a tudós a tudománnyal és a költészettel foglalkozott. Még erre a jelentésre utal Döbrentei Gábor 1813-ban induló folyóiratának címe, az Erdélyi Múzeum is. 2 Vö. Krzysztof Pomian, Der Ursprung des Museums: Vom Sammeln, Berlin, Wagenbach, 1998; György Péter, Az eltörölt hely — a múzeum, Bp., Magvető, 2003; Lanfranco BiNNi-Giovanni Pinna, A múzeum, Bp., Gondolat, 1986; Ébli Gábor, Nemzetállam - kultúráltam = É. G., Az antropologizált múzeum, Bp., Typotex, 2005 3 Sinkó Katalin, A művészi siker anatómiája 1840-1900 = Aranyérmek, ezüstkoszorúk, szerk. Nagy Ildikó-lMRE Györgyi, Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 1995, 22., 25. 4 Keserű Katalin, A kultusz köztes helye = Tények és legendák, tárgyak és ereklyék, szerk. Kaik Zsuzsa, Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum, 1994, 38. 5 Fejős Imre, A Nemzeti Képcsarnok Alapító Egyesület története, Művészettörténeti Értesítő, 1957. 40-41. 6 Róka Enikő, Ernst Lajos gyűjteménye és az Ernst Múzeum, Budapesti Negyed, 2001. 2-3. sz. 32-33. 7 Fejős Imre, A Magyar Történelmi Képcsarnok 75 éve, Művészettörténeti Értesítő, 1959. 285-287.; Sinkó Katalin, i. m. 32. 8 Róka Enikő, i. m. A gyűjtemény 1912-ben nyitotta meg kapuit. LAKNER LAJOS I Múzeum, emlékezet, elbeszélés. A Petőfi Ház és az irodalmi muzeologia születése
