Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Köszöntők
317 a legelső, a felettes szervek által folyamatosan kért, ellenőrzött és behajtott munka részben a Petőfi kritikai kiadás volt, emellett pedig a Petőfi-életrajz, amelyből abban a formában, ahogyan akkor tervezte az intézet, csak az első kötet jelent meg. Petőfi mint ihlető géniusz, mint intézményfenntartó védangyal ott lebegett az intézet felett is, és ez nem is csoda. Európában az irodalmi emlékházak zarándokhelyek, ahogy a Schiller Archívum igazgatója Joseph A. Kruse előadásában kifejtette, amelyek létrehozták a hozzájuk kapcsolódó és egyre inkább a tudományos munka, és nemcsak a kultuszápolás irányában elmozduló intézményeket. Erre a legjobb példa Petrarca, akiről Petőfi azt írta, hogy félig- meddig rokona. Emiatt fel is háborodott a korabeli kritika, elsősorban Császár Ferenc: hogy képzeli egy kezdő költő, hogy Petrarcához hasonlítja magát - holott Petőfi csak arra utalt, hogy Petrarca is „magyarosított” Petraccóról, azaz Petrovicsról. Mindkét név etimológiailag „Péterfi”-t jelent, csak Petőfi szellemességét nehezen értették meg. Ha már félig-meddig rokon, akkor nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Arquá Petrarca névre hallgat egy kis falu, Padovától nem messze, ahol a költő utolsó éveit töltötte, ott is van eltemetve. Nem elég jól, mint tudjuk, mert ellopták a koponyáját és éppen most derült ki, hogy egy női koponya van a helyén, mert valami gyűjtő elvitte. [Lásd: Fejét vesztette Petrarca, Rejtélyek Petrarca földi maradványai körül című hírlapi cikkeket. A szerk.] A feltáró régészek arra gondolnak, hátha valakiben megmozdul a lelkiismeret és a nagypapa ste- lázsijáról leszedi az ott levő koponyát, amit az illető valószínűleg 1890 körül eltulajdonított. Addig is egy ismeretlen „Laura” koponyája található Petrarca sírjában. Szerencsére nemcsak a sír maradt meg, és nemcsak ahhoz járultak kultikus tisztelettel mindazok, akik részesülni kívántak abban a misztikus hatásban, amit az ereklyével vagy a szenttel való érintkezés, a kultuszhely felkeresése és a sír megérintése okozhatott, hanem megmaradt a ház is. Abban nemcsak emléktárgyak vannak - hanem például egy kitömött macska, melyet Petrarca azért őrzött és becsült nagyra, mert elkergette az egereket, és ez akkor a kéziratok megőrzésének leghatékonyabb módszere volt, ezért szépen bebalzsamozva áll egy kis falfülkében -, hanem Petrarca könyvtárának egy része. A könyvtárat kalandos úton sikerült megmenteni, nagyobbik része Párizsban található. Az az erednény, hogy ma van kritikai kiadás, Petrarca nemzeti kiadása, amely 1920 óta költségvetési tétel, ez pontosan ennek a korábban oly sok romantikus külsőség között megőrzött emlékhelynek köszönhető. SZÖRÉNYI LÁSZLÓ I Köszöntő
