Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Dialógus
301 WERNITZER JULIANNA Mit tehet a kultúra Európáért? A Petőfi Irodalmi Múzeum az irodalomért? 2006 áprilisában Granadában rendezték meg az európai kulturális miniszterek konferenciáját, amely a kultúrák közötti párbeszéd köré szerveződött. A találkozó az Európai Bizottság által meghirdetett, 2008-ban megrendezendő Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Eve eseménysorozat előkészítésének volt tekinthető. írásomban egyrészt az interkulturalitás-elméletek gyökereit szeretném felvázolni, természetesen a teljesség igénye nélkül, rávilágítva az intertextualitás- és interkulturalitás-elméletek közös pontjaira, utalva a dialogicitás központi szerepére, másrészt röviden megvizsgálom az Unió beszédmódjának változását a Kultúra Program, különösen a Kultúra 2007 tükrében. A befejező részben kitérek arra is, milyen lehetőségei voltak és vannak a Petőfi Irodalmi Múzeumnak arra, hogy bekapcsolódjon e nemzetközi dialógusba. Interkulturalitás Az interkulturalitás fogalma filozófiailag Husserltől eredeztethető, bár ő mindezt nem nevezi interkulturalitásnak.1 Az egyetlen világ gondolata szolgál az interkulturalitást illető husserli elgondolások fő kompozíciós szempontjaként, amely a sajátról és az idegenről való tudomásulvétel relációjában konkretizálódik. Az idegen kulturális életvilágok megtapasztalásában feltárható értelemképződést - amelyet interkulturális konstitúciónak nevezhetnénk - módszertanilag a statikus (szisztematikus-strukturális) és a genetikus (generatív-történeti) fenomenológiai módszer együttes alkalmazásaként közelíthetjük meg. A kétféle megközelítésmód itt egymást kölcsönösen előfeltételezve WERNITZER JULIANNA I Mit tehet a kultúra Európáért? A Petőfi Irodalmi Múzeum az irodalomért?
