Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)

Kiállítás

AZ IRODALOM EMLÉKEZETE I Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról

296

ösztönöz: a zene hihetetlen intenzitással kelti életre a képsorokat, és visszahatásként a képek a zenének más-más szépségét emelik ki, erősítik fel. Engem is megdöbbentett, mikor a filmek végén láttam embereket könnyezni. Eredetileg „távolságtartó” bemutatást terveztünk, de már a zenére történő vágáskor mi is éreztük, hogy lírai hangulatú kompozíció születik. A kész anyagot megmutattuk Bartók Béla örökösének, aki méltónak találta elképzelésünk megvalósulását a zeneszerző szellemiségéhez, és hozzájárult a bemutatóhoz.

22 . .az ihlet pedig a pillanatban határolt végtelenség.” József Attila, Ihlet és intuíció = J. A., Tanulmányok és cikkek, i. m. 114.

23 „Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve / nézem, amit meglátok hirtelen. / Egy pillanat s kész az idő egésze,” — írja A Dunánál című versben.

24 „Nézzük csak meg a szemléletet munkája közepette: a valóság formájára irányul. Márpedig a valóság nem más, mint a matériának meg a formának az egymásban léte, végső fokon a világegész. Hát éppen a világegészet nem szemlélhetjük. Szemléletünk számára csak a világegész mozzanatai adottak - a mozzanatok elnyel ik szemléletünk elől az egészet, amelyet azonban éppen a mozzanatok alapján értelmünk állít. Szemléletünk átlép az egyik mozzanatról a másikra, és így tovább. Tehát benne volna a végtelen regresszusban, ha nem volna valami, ami megállítaná. Ez a végső a világegész kellene legyen, a világegész azonban nem szemléleti. Tehát azt tételezem, hogy a művészet nem más, mint nem szemléleti világegész helyére való teremtése egy végső szemléleti egésznek.” József Attila, Irodalom és szocializmus = József Attila művei II, i. m. 118-119.

25 „Döbbenetes kiállítás, ide még vissza kell jönnünk. Az ember csak néz az egyik képernyőről a másikra, majd végignéz egyet, aztán a másodikat, harmadikat és lépésről lépésre belekerül egy másik világba... A külvilág megszűnik.”

26 „Már öt órája itt vagyok, és még mindig nem végeztem, holnap jövök újra” - jegyezte be a vendégkönyvbe egy látogató Zentán.

27 Erről az elképzelésünkről is találhatunk utalást a kiállítás visszhangjában: „A versek és az előadók nagyon jól vannak összeválogatva, a filmekben kis próbálkozás után egész jól el lehet igazodni.”

28 A külföldi bemutatók alkalmával angolul, németül és franciául lehetett a verseket meghallgatni jeles magyar, angol és osztrák színészek előadásában. Az idegen nyelvű változat hangja mellé mindig odatettük a vers szövegét is. Ezenkívül összehasonlításul mindig meghallgatható magyarul is, hogy átélhető legyen a ritmusa, a rím és a hangulat. Ennek érzékeltetésére különösen alkalmasnak bizonyultak a megzenésített versek.

29 „Tetszett. Sőt! Nagyon tetszett. A képek varázsát a zene hallgatása még mélyebbé tette. Csodálatos ötlet, hogy úgy lehet verset hallgatni, hogy közben képek peregnek szemünk előtt. Köszönöm az élményt.”