Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Kiállítás
283 A kiállítás József Attila hagyatékát halála után nagyon hamar, 1949-ben kezdte el állami megbízásra, szisztematikusan gyűjteni József Jolán és Szántó Judit. Ez a gyűjtemény volt az 1954-ben megalakuló Petőfi Irodalmi Múzeum egyik törzsanyaga. Később a budapesti és vidéki muzeológusok folytatták munkájukat, s ennek eredményeképpen a költő kéziratos hagyatékának, könyveinek, fotóinak nagyobb hányada közgyűjteménybe került. Ezeket publikációkból, kiadványokból a nagyközönség is ismerheti. Magyarországon három helyen is lehet tisztelegni József Attila emléke előtt. A makói Espersit-házban6 rendezett kiállítás elsősorban azt mutatja be, hogy a régiónak milyen szerepe volt József Attila életében, költészetének kialakulásában. Könyvein, kéziratain, fotóin kívül kevés személyes tárgy maradt József Attila után. Zsebórája, könyveinek egy része, ceruzája, töltőtolla, irattárcája a Gát utcai szülőházban7 tekinthető meg. A balatonszárszói József Attila Emlékmúzeumban8 az írógép, a pipa és az utolsó, végzetes sétán viselt, vonat szaggatta fehér ing látható. Ezek a relikviák állandó kiállításba vannak beépítve, onnan nem emelhetők ki, hiszen a kiállítások koncepciójának és látványtervének hangsúlyos helyén szerepelnek.9 Olyan megoldást kellett keresni, amellyel sokak számára tesszük láthatóvá a tárgyakat anélkül, hogy elmozdítanánk őket a kiállításokból. A hagyaték digitalizálása látszott erre a legalkalmasabbnak. Már ekkor nyilvánvaló volt, hogy irodalomtörténész muzeológusként egyedül nem tudom megoldani a feladatot, hiszen csak felhasználóként ismertem a technika kínálta legújabb lehetőségeket, kiállítás-készítőként nem. Ezért 2004 májusában fölkértem Tari János muzeológust, a Néprajzi Múzeum munkatársát, hogy segítsen a megvalósításban. Együtt megnéztük a költő hagyatékát, fölvázoltam elképzelésemet arról, hogyan szeretném az életművet bemutatni. Az ország különböző gyűjteményeiben őrzött, illetve magántulajdonban lévő dokumentumokból olyan reprezentatív, komplex módon összeállított válogatást képzeltem el, amely átélhető, filológiailag pontos, és az új kutatási eredmények bemutatásával járul hozzá a megértéshez. Közösen döntöttünk arról, hogy elképzeléseinknek leginkább a multimédiális, interaktív forma felel meg, s egyben arról is, hogy a technikai eszközök radikálisan új alkalmazását választjuk.10 József Attila motívumokban és képekben rendkívül gazdag, bonyolult érzelmi és bölcseleti tartalmakat is megfogalmazó életművének bemutatása nem volt könnyű feladat. Megkönnyítette azonban munkánkat az, hogy költészetének egyik legszembetűnőbb sajátossága a személyesség, mely rendkívüli párH. BAGÓ ILONA I Eszmélet - multimédiás, interaktív vándorkiállítás
