Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Digitális tartalmak
AZ IRODALOM EMLÉKEZETE I Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról 244 tának? A válasz keresésekor bizonyára vissza kell nyúlni ahhoz a szemléletbeli különbséghez, amely az eltérő gondolkodásmód gyökere lehet. A közkönyvtár (public library) fogalmának és filozófiájának lényege a nyilvános, szolgáltató jelleg, amely a könyvtárakat mindig aktív, kezdeményező lépéskényszerbe hozta az információközvetítés telén. Ezzel szemben a múzeumok a kulturális javak megőrzésére, védelmére, a tudományos szféra kiszolgálására és a kiállításokon keresztüli kommunikációra rendezkedtek be. Rendkívül lényeges különbség a két intézménytípus között, hogy míg a könyvtári gyűjtemények döntően sokszorosított, könnyen reprodukálható dokumentumokat gyűjtenek és szolgáltatnak, addig a múzeumi objektumok egyediek, nem többszörözhetők, nem kereskedelmi forgalom céljára készültek, ennélfogva különleges fizikai és szellemi védettséget kívánnak meg. Bizonyos esetekben a nyilvánosságra hozatalt befolyásoló tényezőnek tekinthető az a hozzáadott szellemi érték is, amely az adott objektum feltárásához kapcsolódó kutatói tevékenységből származó jogszerűség. Mindezek alapján érthetővé válik, hogy miért érkezett meg lassabban az információs társadalom kihívása a múzeumok falai közé. Nyilvánvaló, hogy a szemléletváltás szükségessége, a modernizációs tervek pozitív inspirációi megszólították a múzeumokat, és a sajátos szakmai helyzetnek megfelelő válaszok megfogalmazására késztetnek.4 A következőkben a Petőfi Irodalmi Múzeumban megvalósult és folyamatban lévő fejlesztéseken keresztül kívánom bemutatni az ismertetett problémákra adható válaszok egyikét. Célok A PIM informatikai fejlesztéseinek kezdetei az 1990-es évek közepéig nyúlnak vissza. A hardverkörnyezet beszerzése, a hálózat kiépítésének kezdeti lépései és az első adatbázisok fejlesztése jellemzően nem informatikus szakemberek vezetésével, hanem nyitott és ambiciózus muzeológusok közreműködésével és irányításával jöttek létre. Az akkor korszerűen kialakított informatikai infrastruktúra és koncepció közel egy évtizeden keresztül változatlan maradt, és csak mennyiségi gyarapodáson esett keresztül a PC-k, a hálózati végpontok és az adatbázisrekordok számát tekintve. A 2005-ben kinevezett új múzeumi menedzsment alapvető szemléletbeli változásokat határozott el az informatikában. Önálló, humán informatikus vezetésével működő informatikai csoport létrehozásáról döntött, és elkötelezte magát az egységes informatikai rendszer kiépítésére. E rendszer komponenseiként a következő célokat határoztuk meg:
