Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Gyűjtemények
AZ IRODALOM EMLÉKEZETE I Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról 130 nek legtermékenyebb, legtevékenyebb évtizedei - ellentmondásaikkal együtt - homályban maradtak. Inkább a szövegkorpusz kitüntetett darabjai, a máig legtöbbet olvasott, megfilmesített regények felé fordult a kultikus tisztelet. Hosszú szünet után halálának ötvenedik évfordulójára hozzák létre a Petőfi Irodalmi Múzeum anyagából a balatonfüredi Jókai Emlékmúzeumot, amelynek gondozója a Veszprém Megyei Múzeum, az épület tulajdonosa a Balatonfüredi Városi Tanács lesz. A kiállítás a Balaton-felvidék egyik jelentősebb irodalmi emlékhelyévé válik, számos korszerűsítés és átalakítás után máig népszerű. 1964-ben lebontják az író svábhegyi villáját, amely a világháborúban megsérült, romossá vált. A helyén az Országos Természetvédelmi Hivatalt állítják fel, ebben az épületben kap helyet egy apró, a Petőfi Irodalmi Múzeum fináléjaként működő emlékszoba.86 1975-ben, Jókai születésének 150. évfordulóján, a hatalmas hagyatéki anyagból csupán egy kamarakiállítás készül a Petőfi Irodalmi Múzeumban.87 Rónay Lászlónak a tárlatot ismertető cikke egyértelműen utal az aktuális irodalomtörténeti megítélés, valamint a közintézmények tárlatrendezési hajlandósága közötti összefüggésre, és rámutat a sanyarú raktári állapotok következményeire is: „Mert alakuljon ki bármilyen közfelfogás az irodalomtörténetben prózájának súlyáról, jelentőségéről, mondanivalójának korszerűségéről vagy korszerűtlenségéről, az az igazság, hogy ő a nagy- közönség írója maradt [...] [a múzeum] egyéniségére, sokoldalú érdeklődésére jellemző darabokat be tudja mutatni, ezek ugyanis az évszázad során nem vesztek el, legfeljebb az áldatlan tárolási lehetőségek miatt kissé megkoptak, s azonosításuk egyre nehezebbé válik. [...] Szekeres László [a kiállítás rendezője, a relikviagyűjtemény gondozója - K. Zs.] egyetlen teremmel rendelkezett, s ez bizony meglehetősen kevés ahhoz, hogy akár a tenger egyetlen cseppjét is bemutassa”.88 Az írói életmű megítélésének hullámzása, Jókai bizonytalan szerepe a kánonban,89 ifjúsági íróként való feltüntetése90 végzetes következményekkel járt a hagyatékra nézve. Jókai relikviáinak sorsa jól példázza, hogy az irodalmi muzeologia értékrendje hogyan igazodott az író hivatalos népszerűségének alakulásához, hogyan befolyásolta mindez - a kiállítások száma, nagysága, a nyilvántartás, a hagyatékok feldolgozásának alapossága, a tárolás szakszerűsége - a tárgyak fennmaradásának esélyeit. Amíg például a százkötetes Jókai kiadása idején a Nemzeti Bank széfjében őrzik az Adria Biztosítótársaság - amelynek az író tiszteletbeli elnöke volt - arany díszalbumát vagy aranyozott (egyébként ezüstből készült) tollát, évtizedekkel később egy lemezes páncél- szekrény biztonságát se igényli a muzeologia, az 1960-as években megelégszenek egy lelakatolható faládával. Jókay Józsefné asztala rosszul azonosított
