Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Múzeum és emlékezet
113 példáján láttuk, az irodalmi szöveg különböző olvasói elvárásoknak képes egyszerre megfelelni. A múzeum, mint az irodalom reflexiós közege csak a kettős kódolás tudatos alkalmazása révén felelhet meg a múzeum felé érkező, széttartó társadalmi igényeknek, archiválás és reflexió kettősségének, és ebben a munkában az internet nemcsak alkalmas, de ma már nélkülözhetetlen közege. Jegyzet 1 Az ’archivist’ nemcsak levéltárost jelent, hanem a memóriaintézményekben dolgozó munkatársakat, tehát muzeológust vagy éppen múzeumi informatikust, de ide tartozik a hang- és képarchívumok kollektívája is. Vö. Brien Brothman recenziója, Archivaria 43, 1997 tavasz. Vö. még Brien Brothman: Declining Derrida: Integrity, Temegrity, and the Preservation of Archives from Deconstruction, Archivaria 48, 1999 ősz 2 Niclas Luhmann elméletében a radikális leegyszerűsítés a megértés előfeltétele. Vö. Niklas Luhmann: Rendszereket megértő rendszerek, ford. Kulcsár Szabó Zoltán = Intézményesség és kulturális közvetítés, szerk. Bónus Tibor, Kelemen Pál, Molnár Gábor Tamás. Bp„ Ráció, 2005, 294. skk. 3 Jacques Derrida, Archive Fever: A Freudian Impression, Chicago, University of Chicago Press, 1996,11,17. = Jacques Derrida - Wolfgang Ernst,Az archívum kínzó vágya - Archívumok morajlása (Figura 3), szerk. Kelemen Pál, ford. Bereczki Péter, Lénárt Tamás, Bp., Kijárat, 2008 4 Vö. Cséve Anna: Az irodalmi múzeumok szerepe ma, Várad, 2005. 6. sz. 5 Vö. Brien Brothman: Archive Fever, Archivaria 43., 190. 6 A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) Korm. rend. (a 202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelettel módosított szöveg), 23. és Niklas Luhmann: Die Kunst der Gesellschaft, Suhrkamp, Frankfurt aM, 1995, 491 7 Esterházy Péter, Javított kiadás, Bp., Magvető, 2002, 34. 8 Walter Benjamin: Der Begriff der Kunstkritik in der deutschen Romantik, Suhrkamp, Frankfurt aM, 1973. idézi: Niklas Luhmann: Die Kunst der Gesellschaft, 91, 270. 9 Friedrich A. Kittler, Aufschreibesysteme 1800-1900, Fink, München, 1985. 10 Roberto Simanowski, Hiperfikció, Flelikon, 2004, 3. sz., 390. PALKÓ GÁBOR I Irodalom - múzeum - internet
