Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Múzeum és emlékezet
Ill dését, hogy a szövegek közötti kapcsolatok lezárhatatlan és rögzíthetetlen hálózatot hoznak létre. Éppen ezért lehetséges, hogy a regény értelemképző teljesítőképessége és az olvasóra gyakorolt hatása jóval nagyobb a hiperfikcióénál, a digitális irodaloménál.12 Hogy az irodalmi szöveg intertextualitása és a szerző elvének posztmodern problematizálása milyen provokatív még ma is, arra a Harmonia Caelestis idézetei körül kibontakozott heves vita szolgáltat példát. Érdekes tanulságokkal szolgálhat hálózati irodalom és nyomtatott irodalom kapcsolatáról Garaczi László Metaxa című kötetének keletkezéstörténete. Az első szövegváltozat olyan interaktív folyamat során jött létre, amelyben az elkészült részeket olvasók beleszólhattak a mű alakulásába. A Metaxa a hálózati változat után öt évvel, egészében átírva jelent meg. Az interaktív hálózati alkotás kudarcát Garaczi egy interjúban így foglalta össze: Fel tudtad használni a hozzászólásokat?- A mostani, végső változathoz semmiképpen, de igazából akkor se. Az az igazság, hogy hamar kiderült, hol a határa az írói munkának és a közösségi alkotófolyamatnak. (...) Ahhoz, hogy valaki érdemben bekapcsolódjon, el kellett olvasnia az addigi részeket, meg kellett értenie, miről van szó stb. Egy idő után elbizonytalanodtak az olvasók, egyre kevesebben szóltak hozzá...” A fenti interjúrészletet Bodor Béla idézi Garaczi-recenziójában.13 Ebben arra a következtetésre jut: illúzió azt várni, hogy el fog tűnni a határ a hálózatiműkedvelő irodalom és irodalom mint nyelvi művészet között. Egyetérthetünk ezzel az állapítással, de bizonyítása ettől cseppet sem könnyebb. Annyi azonban nagyobb kockázat nélkül kijelenthető, hogy az internet médiuma sem a nyelvi, sem a szerkezeti komplexitás megjelenítésének nem kedvez. A reflexiómédium közegét közelről érinti, hogy Bodor fenti szövege maga is a világháló médiumában jelenik meg, egy on-line irodalmi fórum, a litera.hu tette közzé. Lehet és érdemes azon vitatkozni, betörhetnek-e a hálózati alkotások a kortárs szépirodalom kánonjába, vagy hogy mennyiben hatnak az új webes műfajok (pl. a fórum vagy a blog) a könyvirodalomra. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy a reflexiómédiumon belül egyre nagyobb szerep jut a hálózati szövegek-nek. Egyrészt feltehetően a litera.hu portált többen olvassák, mint szinte bármely irodalmi folyóiratot. Másrészt színre léptek és páratlan népszerűségre tettek szert az irodalomról folyó eszmecsere olyan (többnyire anonim) fórumai, amelyek, úgy tűnik, jobban megfelelnek az internet mint médium támasztotta elvárásoknak. A Könyvesbloghoz hasonló honlapok, az olvasói magánblogok és fórumok lassan a könyvformájú szépirodalom elsődleges reflexiós mezőjét képezik. PALKÓ GÁBOR I Irodalom - múzeum - internet
