Cassone, Giuseppe: Margherita, gyönyörű magyar virágom. Levelek Hirsch Margithoz, 1906-1910 (Budapest, 2006)
Levelek
N°. 342 ’909. május 31. hétfő, délelőtt fél 11. Édes, drága Margitom! [...] Azért írok hát, hogy jó utat kívánjak, s hogy míg levelem Párizsban talál, ismét elmondjam, mennyire szeretlek, mily hatalmas érzést táplálok irántad, kedvesem. Levelemmel bátorítani is akarlak, hogy ne félj annyira a hazatéréstől. [...] Tegnap küldtem neked egy apró ajándékot: egy kisalakú Isteni Színjátékot, mely akkora, hogy útközben is kényelmesen lehet olvasni. Nézd el nekem az ajándék szerénységét, s tudom, ez nem is esik nehezedre, ha belegondolsz, hogy innen, ahol én élek, a négy fal közül, amelyre kárhoztattam, nem tudok semmi szépet sem küldeni neked, amivel legalább részben viszonozhatnám a te ezernyi kedvességedet. Gondolom, már meg is kaptad a bizonyítványodat a Sorbonne-on, vagy legalábbis legkésőbb holnap megkapod. Büszke lehetsz rá; örömmel töltsön el, hogy ez alatt az egy év alatt, melyet otthonodtól távol töltöttél, nem vesztegetted az idődet. Két értékes diplomával térsz haza, Isten a tudója, hányán irigyelhetnek érte. [...] Ma délelőtt leveleddel egyszerre kaptam meg az 1909-es Petőfi-almana- chot. Még éppen csak belenéztem, s megtaláltam benne azt a két kis Petőfi- fordításomat, amelyeket Ferenczinek küldtem. De ezt a szép kötetet nem tőle kaptam, hanem Gróf Apponyi Albertnétól, a Petőfi-ház hölgybizottság elnökétől. A címét nem írta meg, így nem tudom, hová küldjem köszönő soraimat. Majd megkérdem Zambrától, úgyis írnom kell neki, hiszen levelezőlapja már két hete itt hever az asztalomon. Erről jut eszembe, Zambrának szinte semmit sem írtam rólad, azon kívül, hogy diplomát szereztél az oxfordi egyetemen, és hogy előadásokat hallgattál a Sorbonne-on. Ez az utolsó levél, amelyet még Párizsba címezek: remélem, 5-én sikerül írnom újra, s tanácsod szerint azt már Drezdába küldöm. [...] Amint befejezem ezt a levelet, előveszem a térképet és megpróbálom kikövetkeztetni, milyen útvonalon haladsz tovább, mely városokban állsz meg néhány napra. Névnapod alkalmából természetesen elmondhatatlanul sok szépet és jót kívánok neked. A tói pour toujours Beppo. 192
