Cassone, Giuseppe: Margherita, gyönyörű magyar virágom. Levelek Hirsch Margithoz, 1906-1910 (Budapest, 2006)
Levelek
nem csak a kezedet, hanem hófehér homlokodat is. Csókom űzze el a szomorúságot lelkedről! Isten veled, drága Margitom. Isten veled. Nagyon-nagyon, végtelenül szeret a te Beppód. N°. 223 ’908. október 31, szombat, délelőtt fél 12 Kedves, drága Margitom! Épp csak az imént vettem erőt magamon s keltem föl az ágyból, hogy írjak neked, hogy válaszoljak félórával ezelőtt érkezett kedves leveledre. Lázam ugyan nincs, de borzasztó gyöngének érzem magam és nagy fájdalmak gyötörnek, amint teleírom ezt a lapot, vissza is fekszem. Hát ezek az én csöppet sem vidám híreim. Furdal a lelkiismeret, hogy mindezt leírom neked, már meg is bántam, mert biztosra veszem, hogy nagyon elkeserítelek. De hát meghagytad nekem, hogy állapotommal kapcsolatban mindig őszintén tárjam föl előtted az igazságot, s különben is, én már úgy vagyok, hogy jó híreket nem is várhatsz tőlem. De Kopf hoch\ Újraolvasom drága leveled, és igyekszem elfeledkezni mindenről, igyekszem átadni magam a szép álmoknak. Köszönöm, tiszta szívből köszönöm, drágám! Légy ezért áldott, ezerszer is áldott! Leveled két szép Leopardi-sorral kezdődik, örülök, hogy kedves költőm- től'valamit megőriztél az emlékezetedben, noha azt hiszem, nincs a kezed ügyében most Leopardi-kötet. Sajnállak, hogy olyan zord időjárás van ott felétek, különösen, ha elgondolom, mennyit kell majd szenvedned a télen, ha azt is ott kell majd tokened. De remélem, sőt, biztosra veszem, hogy decemberre valamennyi vizsgádon sikerrel túl leszel és hazatérhetsz. [...] November 1, vasárnap, délelőtt 10 óra Fenséges nap a mai! Ha egy kicsit is erősebbnek érezném magam, kimennék a szabadba, de hát... szó sem lehet róla, hogy nekilássak öltözködni; ahhoz sem volna erőm, hogy lemenjek a lépcsőn. O, drága Margitom, ó, drágaságom, ha küldhetnék neked egy darabkát ebből a mélykék égboltból! Bárha ezt mondhatnám neked: gyere ide, töltsd itt a telet, mely mégoly zord lenne is, számodra paradicsomi tavasz lenne! Igaz, itt is dühöng olykor az orkán, zuhog az eső, de kisvártatva, mint égi angyal, a nap előbukkan a felhők közül, és olyan melegen süt, hogy a tél kellős közepén az angol turistalányok nem is bírják az erejét és naper161
