Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 4. Politikai állásfoglalás a titkár helyzetében
4. POLITIKAI ÁLLÁSFOGLALÁS A TITKÁR HELYZETÉBEN 549 4.2.3. Károlyi csongrádi és békési adminisztrátorsága (1839-1841) A napló indulásának időpontjában Károlyi erejét, idejét már elsősorban gazdasága felvirágoztatásának szenteli. Szakértelmének elismerése, hogy ő az Országos Magyar Gazdasági Egylet elnöke.475 Egyre gyarapodnak az általa támogatott társadalmi mozgalmak, intézmények és vállalkozások. Az Akadémia, a Lánchíd, a Nemzeti Színház, a kaszinó, a lóverseny, a lótenyésztés ügye után a Tisza-szabályozás, a Védegylet, a Hazai Első Takarékpénztár, a Duna-gőzhajózási Társaság, a Sina György-féle Bécs-Bécsújhely-Győr vas- útépítési vállalkozás, a Pesti Cukorgyár Rt. alapításában és működtetésében is részt vesz.476 Az 1839-es országgyűlésen még ellenzéki arisztokrataként van jelen sógora, Batthyány Lajos mellett. De már ezt megelőzően is kormányzati tisztségek elfogadásáról tárgyal. Nyilvános politikai váltása - a csongrádi, majd a békési adminisztrátori hivatal elfogadása - az 1840-es évek elejére esik, amit a Wesselényi-per fordulatai készítenek elő. Bártfay 1839 első napjaiban jegyzi fel: [...] „haliám a’ hirt, hogy Gróf György Zemplényi Administratornak van kijelelve.”477 478 Az itteni ellenzék az 1830-as években a bizottsági munkálatok miatt az ország élvonalába tartozott, az 1832/36-os országgyűlésen végig képes volt megtartani a liberális többséget. A sátoraljaújhelyi kaszinó - a helyi oppozíció gyűjtőhelye - mintegy 250 aktív tagot számlál. Tizenegy újságot járatnak, egyik első megrendelői a Törvényhatósági Tudósításoknak.47S Bártfay mégsem ezért, hanem inkább személyes kapcsolatrendszere miatt örülne a kinevezés elfogadásának.479 Károlyi azonban idegenkedik a tisztesség elfogadásától és ez nem véletlen. Az 1839/40-es országgyűlés időszakára a megye többsége konzervatívvá vált és az ellenzék visszaszorulását a kormányzat arra használta fel, hogy megtartassa a régóta esedékes tisztújítást. 1839 áprilisában Mailáth Antal főispán kancellárrá történő kinevezése miatt helyettesnek Siskovics Józsefet nevezi ki a kormány.480 Az ezt követő „közgyűlésen az oppozíció tagjai sorban mondták el véleményüket: a törvények nem ismernek adminisztrátort, a kinevezés sérelem, mely ellen az országgyűlésen óvást kell tenni, az adminisztrátor nem más, mint királyi biztos, s kinevezése békés időben, törvényes főispán létezése mellett csak a kormány amúgy is túlzott hatáskörének erőszakolt növelését jelenti.”481 A vitában azon475 A társaság terveinek, javaslatainak korabeli összefoglalása: Emlékirat Magyarország Törvényhozóihoz. A’ honi mező-gazdaság ügyében, Pest, 1843. november 11. - A memorandum első aláírója Károlyi György mint elnök. Az egyesület tevékenységét elemző Tóth Árpád is összefüggést lát Károlyi politikai fordulata és az elnöki tisztség elvállalása között. Tíz éves vezetése alatt (1839-1849) Károlyi számos célt valósít meg az eredetileg kitűzöttek közül: „a hazai mezőgazdaság részletes felmérését, »az adózó nép körében« az ismeretterjesztést (ezáltal a szorgalom terjesztését, közvetve a vagyonosodást), külföldi szakmunkák magyarra fordítását, a gyakorlati és az elméleti tudás megbecsülését (a kiemelkedően innovatív gazdaságok megjutalmazásával és pályadíjak kiírásával), képzőintézet létrehozását, külföldi tanulmányutak anyagi támogatását stb.” Tóth, Önszervező polgárok..., I. m., 195,194-200. 476 A legjelentősebb díjak Károlyi nevéhez fűződnek az 1830-as évek elején. Baják, I. m., 108-109. - „Károlyi a Széchenyivel alapított kaszinónak végig igazgató tagja maradt, eredetileg 400 pengő forint részvénnyel.” Molnár, I. m., 171. „Az akadémiába is félévi jövedelmét, 40 ezer pengő forintot tesz be.” Baják László, Adatok gróf Károlyi György mecénási tevékenységéhez, Esztergom Évlapjai 1994, 17-22; Fazekas, A „triumvirek”..., I. m., 163-172. 477 1 839. január 4. 478 Kossuth, Ifjúkori iratok. Törvényhatósági Tudósítások, s. a. r. Barta István, KLÖM 6. kötet, Akadémiai, Budapest, 1966, 221,1039. 479 Bártfay talán személyes okokból örülne a tisztség elfogadásának, valószínűleg a Sátoraljaújhelyre való gyakoribb hivatalos utazás lehetőségének. - 1839. január 5. 480 1 839. május 13. „Újhelyben is (Zemplényben) ma foglal elnöki széket Siskovics, ’s ott is követválasztás.” 481 Erdmann, 2004, szerk. Erdész - Á. Varga, I. m., 38.
