Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 8. Bártfay kapcsolatrendszere
640 8. BÁRTFAY KAPCSOLATRENDSZERE tárgyalások összeérése, azaz az, hogy az élet szférái még nem határolódnak el egymástól, a mainál jóval személyesebb és archaikusabb érintkezési mintát mutat.1134 Tóth Árpád egyik tanulmányában elkészítette a Jótékony Asszonyi Egyesület összetételének és társadalmi támogatottságának felmérését, mely azt a tendenciát rajzolja ki, hogy idővel a rendiség egyre kisebb szerepet kap a tagság vállalásakor, s a férjek jogállása, hivatala, foglalkozása, közéleti tisztségeik egyre tarkább és változatosabb, „...az egyesületi közéleti tevékenység összefüggött a friss társadalmi rangemelkedéssel - akár úgy, hogy azonos ambícióból fakadt, akár úgy, hogy a formális (rendi-jogi) felkapaszkodást nem követte automatikusan a »magasabb körök« befogadó magatartása, és ezeket az elmaradt kapcsolatokat segíthetett kompenzálni az egyleti közéleti szereplés.”1135 Az itt felsorolt névlista azért is érdekes, mert meglehetősen sok ponton érintkezik Bártfayék ismeretségi körével. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy Bártfayné több évtizeden át folytatott aktív nőegyleti tevékenységet.1136 Vörös Károly elemzése1137 Bártfay naplójának egy részletéről, füredi útjának leírásáról már Tóth Árpád naplóelemzésénél korábban hasonló módszert követett és a közölt részletben felvázolta a tizenkét szereplő életének jelen idejű és jövőbeli, sokszoros keresz- teződési pontjait. Vörös Károly magyarázata összetettebb, és egyben válasz is az egyes színt életutak lehetséges metszéspontjait számba vevő vizsgálódások értelmére. A szereplők valószínűleg véletlenül találkoztak itt össze ezen a nyári napon - igaz, feltűnésmentes tárgyalásra kiválóbb helyet aligha találhattak volna - de tudható, hogy a találkozás tulajdonképp természetes, hisz a füredi gyógykúra a szerényebb jövedelmű pesti értelmiségiek luxusa volt. Ebből a szemszögből nem véletlen mégsem, hogy a fürdővendégek a napló szereplői, és Bártfay ismerősei is szinte mind az ellenzék tagjai közé sorolhatóak.1138 8.1.2. A TÁRSALGÁS HANGNEME A napló szűkszavú bejegyzéseinek tartalma e kör levelezését olvasva teljesedhetik ki, s az jelzi a szereplők közt valójában uralkodó hangnemet. „Bártfayék a legnagyobb szívességgel üdvezlenek. Bártfay nevezetesen csókol azt üzeni, hogy ha szép jegyzéseket ho- zassz a külföldről ’megkapod a plajbászt’. Bártfayné félt, hogy neheztelsz ezen plajbász miatt, még én meg nem nyugtattam, s férjének szemrehányást tett, hogy olly nyersen megtagadta tőled. Ezekkel az emberekkel kedves dolog lenni s az ember minden nap jobban szereti őket.”1139 Az egymásnak írt levelek kölcsönös ugratásai ismertek voltak a társaság egésze előtt. Amikor például Toldy a távolból felajánlja a Bártfaynénál elköl1134 Vö. Tóth, A kapcsolatháló..., I. m., 42. - A szövegközlés megjelenése: Papp Károly (1817-1847) naplótöredéke, s. a. r. Tóth Árpád, Fons 6. (1999/3.), 209-275. 1135 Tóth, Önszervező..., I. m., 77. 1136 Uo., 73-92. 1137 Vörös Károly, Füred..., I. m., 113-123. 1138 Bártfay mintegy „véletlenül” találkozik a számára ismeretlenül is szimpatikus, egyébként liberális nézeteiről ismert politikussal, Illésy János kunkapitánnyal. Lásd ehhez a Társadalmi, politikai mozgalmak a reformkor végén című fejezetet Bagi Gábor, A Jászkun kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig. 1745-1848. című kötetében. Jász-Nagykun-Szolnoki Múzeumi Igazgatóság, Szolnok, 1995, 212-220. és Uő., A Jászkun Kerület és a reformországgyülések, A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 47., [Damjanich Múzeum], Szolnok, 1991, 87. 1139 Bajza József levele Toldy Ferencnek, 1829. szeptember 6. = Bajza József..., I. m., s. a. r. Oltványi, 471.
