Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 7. Az irodalom medialitása
628 7. AZ IRODALOM MEDIALITÁSA A napló igazi kérdésként - a színházi hétköznapok gondjainak összegyűjtése mellett - veti föl és mérlegeli a korszak prózai műsorpolitikájának igazi dilemmáját: milyen hatás legyen irányadó az eredeti magyar darabok számára? A francia típusú, jól megcsinált drámák és vígjátékok vagy az érzelmes, inkább a színpadi jellemekre koncentráló, német színművek, amelyek bővelkednek az elérzékenyítő jelenetekben és a jó dialógusokban. Bártfay bizonyára ismerte Kölcseynek Kisfaludy Károly Leányőrzőjéről szóló írását, amely világosan leszögezi, hogy az illendőség vagy a józan ész elveszítése és a pusztán nevetséges még kevés a komikumhoz. Az igazi komikumhoz bizonyos elmésség is szükséges. A napló pozitív példája Seribe1038 hosszú évtizedekig játszott sikerdarabja, amit Bártfay a német színházban is megnézett.1039 A francia drámairodalomban a kortársak számára az egyik tájékozódási pont Victor Hugo, akiről 1837-ben Eötvös nagy tanulmányt jelentetett meg, hangsúlyozva, hogy darabjaiban „az igazság terjesztése, a népnek jobbítása” a cél.1040 Bártfay azonban vele szemben Dumas-t élteti: „Újabb okom vala Dumas nagy drámai tehetségét a’ ma először adatott új darabjában bámulni. Én őt Hugo Victor elébe teszem, bármint Ítéljenek mások.”1041 Bár sokan amellett érvelnek, hogy a francia drámák „jól megcsináltak”, túlságosan vonzó módon jelenítik meg a bűnt és az erkölcstelenséget, ugyanakkor Toldy és Bajza éppen e drámaírói technika eltanulá- sára szólít fel: „ezek a franciák igen kitalálták, mikép kell műveket írni színpadra, hogy a nézők el ne aludjanak.”1042 Bártfay is többnyire elismerően ír erről a stílusról.1043 Sőt, a nézők észreveszik ezekben a darabokban a nagy elméleti és színészi képzettségű Egressy Gábor bravúros alakításait.1044 Az eredeti magyar dráma kívánatos iránya tehát ekkoriban tematizálódik az igényes közönség, így Bártfay környezetében is. Bár világos, hogy a „magas tragoedia”1045 kevesek élvezete, az előadásokat gyakran megvitatják a társasági összejöveteleken, ahol a hozzáértő színpadi szerzők vagy kritikusok az irodalom iránt érdeklődő civilek egyenrangú partnerei: „Színházba menék, hol Szigligety »Aba« czimű szomorújátéka adaték először. A’ darab első négy felvonása jó és hatásteljes: de az 5ik már összevissza van keverve a’ helyett hogy tragoediahoz illő méltósággal és művészi nyugalommal fejlenék ki. Szemere nem vala ott: mellettem jobb felől Dr. Ivanovics hortyogott, megettem pedig Dr. Kiss ült. - Jött hozzám báró Wesselényi]; sokáig disputaltunk Szigligetinek tegnap adott darabja felett.”1046 A műsorpolitikában Szigligeti Ede képviselte a politikai mozgósítás, a nemzeti, erkölcsnemesítő és hazafias célokat is kitűző drámaírást. Szigligeti rendszerint közéleti és történelmi áthallásokkal dolgozott. Például a honfoglalás korában játszódó trilógiájából 1038 Eugéne Scribe - Nagy Ignác, Egy pohár víz (1840.). Megjelent a Szinműtárban II, 9,1841. - Szinnyei szerint a bemutató 16-án volt. 1039 1 841. május 12., 1841. június 6. 1040 Magyar Színháztörténet 1790-1873, szerk. Kerenyi Ferenc, Akadémiai, Budapest, 1990, 247. 1041 1839. szeptember 23. 1042 Seribe drámái kapcsán idézi uo., 247. - Lásd még Toldy tanulmányát a francia drámairodalomról az Athe- naeumban (1839. március 10., 20. sz., 318-319.). 1043 1 839. november 14., Alexandre Dumas - Eduard Jermann - Jakab István (bemutató: 1836. március 4.) - 1841. április 12., J. A. F. P. Ancelot (1794-1854) - Földváry Ferenc, Olga, Párizs, 1828 (a 16. század Moszkvájában játszódó rémdráma). 1044 1 838. október 6. J. H. Deinhardstein (1794-1859), Garrick{\) Bristolban, Bécs, 1832. - Lásd még Vörösmarty Összes..., XIV., I. m., 170, 235-236. 1045 Fáncsy Lajos 1840-es írása a Társalkodó ban - idézi Kerényi (szerk.), I. m., 142. 1046 1 83 8. december 20.; 1838. december 21.
