Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 13. Egészség és betegség. A homeopátia mint nézetrendszer és gyakorlat
748 13. EGÉSZSÉG ÉS BETEGSÉG elfogadó társadalmi közeg kialakítása a céljuk. Az egyesület 1843 augusztusában megalakul, elnöke Kubinyi Ágoston, a Nemzeti Múzeum főigazgatója. A következő évben Hahnemann tiszteletére tartanak emlékülést, ahol Egressy Gábor szavalja Vörösmarty Császár Ferenc, Garay János erre az alkalomra írt verseit. Forgó Györgyöt,1787 Bártfay barátját is említi a napló, aki Pest megye főorvosa, az Akadémia tagja, Kisfaludy Károly baráti köréhez tartozott és 1820-ban tér át a homeopátiás gyógyításra. A kolerajárvány idején sikerrel tevékenykedik, és segíti Hahnemann alapművének, az Organonnak magyar fordítását. „Megemlékeztünk, hogy a’ mai nap boldjogult]. Forgó ’s Hunyor Imre’ születésnapja.”1788 Almási Balogh Pállal, Széchenyi, Kossuth Wesselényi háziorvosával az akadémiai teendőkön keresztül kerül kapcsolatba, illetve ő közvetíti leveleit, szereit az bebörtönzött Wesselényinek orvosságait. „Vörös egy pakétát hozott, mellyben homoeopathiai orvosságok ’s könyv valának papirosba burkolva (gondolom Dr. Baloghtól); ennek árát is, 16 pengő forinttal rendelé kifizettetni Kelemen által.”1789 Balogh 1837-1844 között a Tudománytár szerkesztője, az orvostudományi nyelv magyarításának híve, 1865-ben a Homeopata Orvosok Egyesületének elnöke lesz. Bártfay bizonyára ismerte a Batthyányak nagy tekintélyű, belgyógyász, sebész, szülész képzettségű háziorvosát is, aki első, vitairatként született történeti összefoglalót készít a magyarországi homeopátiáról.1790 13.3.3. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD FOGALMA A homeopátia melletti elkötelezettség nem egyszerűen a szerek használatát jelentette. Bártfay esetében alkalmazása az „egészséges életmódról” szóló felfogásába illeszkedik. Meggyőződése, hogy az ember felelős testi állapotáért, hogy a testtel ugyanúgy tisztességesen kell sáfárkodni, mint a rábízott javakkal. A Károlyi Györgyöt illető, rendkívül ritka kritikus megjegyzések többsége erre vonatkozik: könnyelműen nem törődik magával, testileg túlhajszolja magát. „A’ Grófhoz menék irományokkal. Ö N[agysá]ga rosszúl volt, mi az arczán is látható volt.”1791 A súlyos betegsége miatt fogyatékossá váló testvéréről szóló bejegyzésekben1792 is keveredik a sajnálat, a vád és az önvád - megakadályozható lett volna a tragédia. „Bizony szivemből szánakodom sorsán, ’s bár csak enyhíteni tudnám azt, ha már vesztesége visszahozhatatlan. - Pénz itt már nem segít, jól tudom: de a’ betegség ’s gyógyítás tudom még inkább kipusztitá, különben is csekély tehetségét, mert fizetéséből csak nagyon szűkölködve élhetett, ’s egészséges állapotában is gyakran kért 1787 Forgó György (1787-1835). 1788 1840. február 29. 1789 1839. február 9. 1790 Carl Heinrich Rosenberg, Fortschritte und Leistungen der Homöopathie in und ausser Ungarn, Leipzig, 1843. 1791 1841. január 3. Széchenyi ide vonatkozó bejegyzése: „Károlyi Gy[örgy]nél, ki igazán nincs jól.” Széchenyi, I. m., 839. 1792 „Ezt végezvén bizonyos Herian nevű fiatal ember, Budán kamarai Gyakornok, levelet hozott István bátyámtól, ki Sztavnán az ungvári uradalomban kamarai szolgálatban van. A’ levél’ tartalma, mellyet idegen kéz ira, meg- szomoritott, - még inkább a’ fiatal ember szóbeli előadása, mi szerint szegény bátyám igen szenvedő, nyomorult állapotban volt November hónapban, ’s talán még most is. - Forró ideglázban őrjöngvén, noha mint mondatik éjjeli fölvigyázók valának mellé rendelve, éjjel az ablakon kiszökött ’s reggel a’ közel Ung folyóban találtaték, azt felelvén az őt kutatóknak, hogy halászott. Minek az lön következése, hogy a’ baj meghűlés miatt fejébe csapta magát, ’s a’ szegény szánandó ember balfülére megsiketült és bal szemét elveszté, mivel az, iszonyú fájdalmak köztt, a’ daganattal kifutott.” 1839. december. 14.
