Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 13. Egészség és betegség. A homeopátia mint nézetrendszer és gyakorlat
744 13. EGÉSZSÉG ÉS BETEGSÉG Az 1829-30-as évet Berlinben tölti, s Hegel mellett Hufelandot,1752 a kor neves orvosprofesszorát hallgatja, sőt házának gyakori vendége. Valószínűleg ez az ismeretség az alapja annak, hogy a gyakorló orvos Toldy - 1834-től tizenegy éven át a diaetetika tanára a pesti egyetemen - szükségesnek és fontosnak látja, hogy megismertesse a nagyközönséget tanára egyik legfontosabb, a jövő nemzedék számára útmutatásul írott tanulmányával. A Toldy fordította tanulmány szerzője Toldy tanára,1753 Hufeland porosz államtanácsos, a királyi család orvosa ismert Magyarországon, többek között Almási Balogh Pál ír róla a Tudományos Gyűjteményben, aki mellette tanulmányozta a mesmerizmus gyakorlatát.1754 Hufeland tekintélyes szakember, a hagyományos orvoslás melletti higgadt kiállásáról ismert, ugyanakkor nyitottságáról más módszerekkel szemben. Ő éri el, hogy a már visszavonult, idős Mesmer a porosz király megbízásából kiadja tanai összefoglalását 1812-ben. Toldy volt tanítványaként kéri el a berlini orvosi társaság gyűlésére készült beszédének kéziratát.1755 Az idős orvos mintegy végrendeletként hozza nyilvánosságra álláspontját ebben a „szíveket annyira eltávoztató dologban”.1756 Toldy fordításának különlegessége hajlékony, közérthető és erőteljes nyelve, amely nem hátrál meg a szaknyelvi nehézségek előtt. Külön kis szótárt állít össze a magyarított orvosi műszavakból a cikk végén (mákony, izgékonyság, elleninger, túlingerlés, kórjel, jelenség, okirányos, láz, lob).1757 Az olvashatatlanul nehézkes magyar OrganonmV758 összevetve - amely szintén kísérletezik magyarításokkal1759 - érthető a kortársak rosszmájú megjegyzése az Organont fordító Bugát Pálról: „Orvosló kezei alatt eddig csak megbénított, megcsonkított, összebon- czolt szavak haltak meg, és igy sírkövére teljes joggal írhatni: »A’ legártatlanabb orvos nyugszik itt. «”1760 Az írás fő célja, az eldurvuló hangnem, a „szenvedelmes felingerlés” az intolerancia elharapódzásának megakadályozása és értelmetlenségének nyilvánvalóvá tétele. Hufe- land szerint ez alapvetően idegen az orvostudomány segítő, mindent magába fogadó attitűdjétől. Világos álláspontja szerint a homeopátia mint általános gyógymód elvetendő, elemző Toldyról Írja például: „Élet és mű egymásra vonatkoztatásaiban a monográfus Toldy az orvostudomány- ban szerzett embertani ismereteire támaszkodott...” Tóth Orsolya, I. m., 131.; Dávidházi, Egy nemzeti..., I. m., 708. 1752 Christoph Wilhelm Hufeland (1762-1836), az életerő-elmélet megalkotója, több neves szabadkőműves páholy tagja. Weimari működése során Goethe, Schiller, Herder, Wieland orvosa. Művei a kor leghíresebb orvosi írásai közé tartoztak. (Mesmer und sein Magnetismus, 1785; Die Kunst, das menschliche Leben zu verlängern [Makrobiotik], 1796. - magyarul Kováts Mihály, Az emberi élet meg-hosszabbításának mestersége, 1-2 rész, Trattner, Pest, 1798.; Wesselényi Miklós feleségének ajánlja Őry Fábián László 1802-es fordítását: Az anyákhoz való jó tanács a gyermekek testi nevelésének nevezetesebb pontjairól. - Idézi Siklóssy László, A magyar sport őskora, OTT, Budapest, 1927,419. - Közegészségügyi, járványügyi nézetei népszerűsítésére alapítja a Journal der praktischen Arzneikunde című folyóiratot. 1753 Toldy személyes elkötelezettségét jelzi Hufeland egyik népszerű művének (Armen-Pharmacopöe. Zugleich eine Auswahl bewährter Arzneimittel und Arzneiformeln, Berlin, Reimer, 1829.) lefordítása is: Hufeland, Szegények patikája, ford. Toldy [Schedel] Ferenc, Pest, 1831. 1754 Tudósítások a külföldről, 1830, IV. majd A Homeopátia Angliában című művében (Sas, 1831.) 1755 Hufeland előadása a Journal für praktische Arzneikunde februári számára készült. 1756 Schedel, Dr. Hufeland..., I. m., 67. 1757 Toldy Bugát Pállal jelenteti meg az Orvosi Szókönyv (Pest, 1831-1833) és Diaeteticájámk bevezetőjében is hosszan foglalkozik nyelvhelyességi kérdésekkel, részletes helyesírási tanácsokat ad. 1758 Bugát-Horváth (ford.), I. m. 1759 Például a felhasznált kémiai anyagok magyarításával: mészeny - kalcium, villany - foszfor, szikeny - nátrium, fojtó - nitrogén stb. 1760 [Sz. n.], Magyarkák 1845-ből, Teubner, Lipcse, 1845,116. - A rosszindulatú megjegyzést tompítandó, valójában Bugát a kor legsikeresebb szemészeti beavatkozásának, a hályogműtéteknek elismert sebésze, a városi szegényeknek a nőegylet igazolásával ingyen végzi el ezt a műtétet.
