Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 11. Női életpályák (1): a feleség és a hajadon lány
694 11. NŐI ÉLETPÁLYÁK (1): A FELESÉG ÉS A HAJADON LÁNY Völgyesi Orsolya tanulmánya, a Fáy András „különös házassága”,146* az alábbiakhoz kissé hasonló módon, egy reformkori közszereplő magánéletének egy eddig kevéssé közismert, az életrajzi lexikonokban nem szereplő mozzanatára hívja fel a figyelmet. írása azért fontos számomra, mert célja semmiképpen sem valamiféle leleplezés vagy az irodalomtörténeti hagyomány által - úgymond - „elfedett” adatok napfényre hozatala, hanem Fáy, a szépíró és a közéleti ember nézeteinek kiformálódását magyarázó tényezők feltárása. Pontosan követi azt a folyamatot, hogyan vezeti Fáyt szerelmi csalódása, saját nővérének a környezete rosszallását kivívó, szabados életvitele miatti szégyen a „saját nevelésű” feleség vagyis egy egyszerű származású kislány örökbe fogadásának ötletéhez. S fontos számára az is, személyes tapasztalatai mennyiben befolyásolták Fáyt a nőnevelés kérdéseiről írott vitacikkeiben, a Bélteky-ház „igazi magyar gazdaasszonyának” megformálásában. „Én szeretem, ha a’ szép nem könnyedén, ’s verős óldaláról hajlik inkább venni az életet, mint árnyékosságáról; mert az ő hivatásuk az, hogy hozzánk simítsák nyájasítsák az életet, melly nem ritkán bő ruhaként áll-el a’ nagyobb gondú férjfiaktól: de a’ szerfeletti könnyű elme, mint forradozó és habzó szer felül fut edényén, úgy nem fér meg a házi élet szűk körében, melly csak nem egydűl világa a’ jó nőnek.”1468 1469 Völgyesi Orsolyát egy különleges forrás, egy olyan történész1470 hagyatéka segíti hozzá az életrajzi háttér feltárásához, aki még beszélhetett a szemtanúkkal, személyes, célzott kérdéseket tehetett fel. Fáy nyilvános nézeteinek érdekes kontrasztot ad magánélete. A tanulmány ismerteti, hogyan él „vadházasságban” egy magához vett fiatal lánnyal, aki tizenévesen két gyermeket is szül neki, majd közülük a kisebbiket - anyja könyörgése ellenére - Fáy dajkaságba adja, ahol a csecsemő hamarosan meghal. Fáy mintegy húsz év után, Karacs Ferenc rábeszélésére, 1832-ben, szinte titokban törvényesítteti a kapcsolatot. A tanulmány legtanulságosabb állításai a környezet elfogadó reakcióira vonatkoznak: például a gyermekes anya házikisasszonyként van jelen az 1825-ös András-napi ünnepségen. Kazinczynak meleg szavakkal ecseteli Fáy apai örömeit törvénytelen gyermekével kapcsolatban: „...képzelheti Kedves Uram Bátyám melly boldog érzéssel esheték tegnap előtti examenbe hallottan a Professzor azon közönségesen tett nyilatkozását hogy Guszti, a legjobb gyermek oskolájába! A szülői érzelem bizonyos a legtisztább legsalaktalanabb érzelmek egyike.”1471 A visszaemlékezők egy része szerint a művelt, vidám, jószívű, és vonzó feleséggel a nehéz természetű Fáy „alapvetően harmonikus”, sőt „kiegyensúlyozott, boldog”1472 házasságban élt, mások szerint zsarnoki módon, cselédként bánt vele. Azért is idéztem ilyen hosszan a Völgyesi Orsolya írását, mert talán segíthet a Bártfay-napló magánéleti szálával, nevelt lányával folytatott viszonyával összefüggő, legnehezebben megválaszolható kérdésre: hogyan viszonyult ezekhez a „rejtett” férfi-nő viszonyokhoz a külvilág. Az alábbiakban többször utalok rá, valószínűleg gyakoriak lehettek a szűkebb környezet számára „tudott”, de nyilvánosan nem vállalt kapcsolatok. A családtagok sok mindennel tisztában vannak, a barátok, ismerősök sok mindent sejtenek, de kimondottá, társadalmilag is létezővé - a történész szempontjából dokumentálttá 1468 völgyesi Orsolya, Fáy András „különös házassága”. Eszmény és valóság. A nők szerepe Fáy András életművében = Nők..., I. m., szerk. Láczay, 147-156. 1469 PÁy András, A Bélteky-ház, Román, I, Pest, Länderer, 1832,107-108. - Idézi Völgyesi, Fáy..., I. m„ 155. 1470 Badics Ferenc Fáy-monográfiájához gyűjtött kéziratos hagyatéka az MTA kézirattárában. 1471 Fáy András levele Kazinczy Ferencnek, dátum nélkül, MTAK M. írod. Lev. 4r. 38. sz. - idézi Völgyesi, Fáy..., 1. m„ 152. 1477 l/o., 153.
