Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 10. A környezet esztétikája: építészet, lakáskultúra, képzőművészet
688 10. A KÖRNYEZET ESZTÉTIKÁJA... A grófi háztartásba megrendelt ezüstnemű,1430 asztali készlet révén kerül kapcsolatba Bártfay Szentpétery József ötvösmesterrel, illetve egy ízben ezüst szemüvegkeretét javíttatja vele.1431 Szentpétery főművét1432 nagy tisztelettel említi egy, az énekes primadonna Schoedelné jutalomjátékára készült ajándékkal kapcsolatban. „Első felvonás végén Schődelné zajosan előtapsoltatott, ’s az előkárpit felemelkedvén a’ játszószin közepén felülről zsinegen vöröspárna eresztetett, mellyen igen szép ezüst koszorú feküdt a’ mü- vészné megtiszteltetésére. Úgy hallám többen adák össze pénzeiket ’s ez ajándékot ké- szitteték a’ derék Szentpétery által, ki Nagy Sándor ütközeteinek remek ábrázolatai készítéséről nevezetes.”1433 Szentpétery nem csak ötvösként, hanem pesti polgárként is kapcsolatba kerül Károlyi Györggyel. Társadalmi súlyának, tekintélyének latba vetését kéri tőle egy, a megyegyűlésbe benyújtandó indítványával kapcsolatban, amelyben egy tűzbiztos háztetőféleséget ajánl. „Szentpétery ezüstmives volt nálam itt hagyván a’ folyamodást ’s az ahhoz tartozó irományokat a’ tüzellenes fedél iránt; elolvasám ezeket ’s kérelmére majd a’ Grófnak bemutatom, hogy a’ Pest megyei gyűlésbe pártfogolja.”1434 Az akadémiák hivatalos festészetével szemben művészek és műbarátok közösségei a nemzeti érzés, a hazai művészet támogatása, az ízlésfejlesztés és a piac támogatása érdekében hívják életre szerte Európában a művészeti egyesületeket. Az 1823 óta részvényekkel működő müncheni Kunstvereinnek több magyar tagja van, hamarosan Bécsben is lehetőség nyílik belépésre, sőt kiállításra. Minden évben egy-egy műlapot kapnak a tagok, és a legjobb műveket meg lehet vásárolni, illetve kisorsolják őket. A nagy történelmi tablók helyett kiállításaikon könnyed zsánerekkel, tájképekkel találkozhattak a nézők. Magyarországon Trefort Ágoston kezdeményező cikke1435 nyomán, 1838-ban indul meg a szervezés, amit főleg a világot járt utazásaik közben az európai művészettel megismerkedő centralista kör tagjai támogatnak. Az egyletalapítás fontos elméleti és gyakorlati kérdéseket hoz felszínre, sajtóvitát generál. Szóba kerül az egyesület alapítása, kiállításai: hogyan igazodjon az európai irányzatokhoz a hazai művészet, mitől nő az értő közönség száma, ki számít „magyar” festőnek.1436 1839-ben megalakult a Pesti Műegylet, amelynek 40 tagú nagyválasztmányába Bárt- fayt is beválasztják, amit képzőművészeti érdeklődése,1437 képrendelései, gyűjteménye és 1430 Károlyi György a szénási kastélyba is rendel Szentpéterytől 12 kávéskanalat. Baják, Adatok..., I. m., 21. 1431 1840. október 14., 1840. szeptember 16., 1840. október 22. 1432 Sokalakos domborműve a Nagy Sándor átkelése a Granichuson (1830). A bécsi akadémia kiállításán kerül először a nyilvánosság elé és rögtön szenzáció lesz, végül az uralkodó vásárolja meg 2500 Ft-ért. 1837-ben Nagy Sándor győzelme Dariuson Arbelánál című domborművét lehetett a Váci utcában a Nádor szállóban 20 pengő krajcáros belépődíj mellett megtekinteni. Szvoboda Dománszky, I. m., 29. 1433 1 838. március 13. 1434 1 841. január 21. 1435 Társalkodó 1838. december 22. 1436 Szvoboda Dománszky, I. m., 62-63. 1437 Feltehetőleg Bártfay is forgatta a Christoph Rosier, a keszthelyi Georgikon igazgatója által szerkesztett Gemeinnützige Blättert (1811-1848), a Pester und Ofner Zeitung melléklapját, amely rendszeresen beszámolt az itthon megjelenő újabb metszetekről, viseletképekről, az irodalmi almanachok, folyóiratok illusztrációiról - gyakran adott a kompozícióra, a művészi invencióra, az ábrázolás valósághűségére, a színezésre is kiterjedő ismertetést, fontos szerepet játszva ezzel a hazai képzőművészeti kritika alapjainak megteremtésében. Külföldi művészekről szóló hírek mellett önálló írásokat olvashattak benne a berlini és a müncheni művészeti kiállításokról. Figyelmet szentelt a lap a bécsi, a müncheni, a velencei akadémiának, a londoni képkereskedőknek és a pesti Nemzeti Múzeumnak. Tájékoztatott a folyóirat a híres külföldi régészek - Winckelmann, Belzoni, Champollion - tevékenységéről, a pompeji ásatásokról. A képző- és iparművészeti technikákról, litográfiáról, a lakkfirniszről, a stukkókészítésről, a fajansz- és porcelángyártásról, az olajképek tisztításáról, a festett üvegablakok készítéséről stb. közölt értő, kimerítő leírásokat.
