Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 10. A környezet esztétikája: építészet, lakáskultúra, képzőművészet
684 10. A KÖRNYEZET ESZTÉTIKÁJA... maga másolgatott, olajban, néhányat valóban jelesül. Azután Einsle’ szállására jött Szemere B[ertalanj. kedvéért, ’s megmutatá Kölcsey’ nagy képét.”1397 A palotalátogatások jelenetei ezért figyelemre méltóak: rámutatnak a mintaadás, az ízlésformálás korabeli csatornáira. A bejegyzésekből kitűnik, a palota berendezése példaként is szolgálhatott a polgárság igényes lakberendezéséhez, egyfajta élő katalógusként szolgált.1398 Rengetegen jönnek el Bártfay ismeretségét kihasználva, sokan vidékről, mások családilag vagy ismerősök közösen egyeztetve, 1839-1840-ben több mint húsz alkalommal kérik meg vezetésre. A palota különleges, egyedi berendezésének kialakításában fontos szerepe volt annak is, hogy a Károlyi-házaspár Párizst tekinti második otthonának. 1837-ben a beköltözés előtti telet ott töltik, ekkor választják ki a selyemszöveteket és a bútorokat. Az építkezés 240 ezer váltóforintos költségéből 14 ezret tesz ki a belsőépítészeti kialakítás. A máig legnagyobb belvárosi kert - nagy kincs a zöldterületekben szűkölködő Pesten -, az egzotikus virágokat őrző üvegház, az esti hűsölést lehetővé tévő gázvilágítás vonzza a látogatókat, csakúgy Károlyi Györgyné Bártfay kezeire bízott ékszerei, amelyek minden bizonnyal nemcsak értékükkel, hanem művészi kivitelükkel is kiérdemelik a figyelmet. „Volt nálam Gr[óf], Dessewffy Marcel, visszahozván a’ könyvet. Kívánságára megmutogatám neki a’ teremeket és az üvegházban virágzó caméliákat.”1399 - „[...] a’ Sá- rosdi Gr[óf]. Eszterházyné, Farkasné ’s Pap kisasszony, kik az én szobámba is jövének be, a’ Grófné drágakő ékszereit megnézendők; innen a’ grófi szobákat tekinték meg.”1400 10.3. Megbízások, művészkapcsolatok Bártfay vállalja a napi kapcsolattartást a művészekkel, tanácsokkal és praktikus segítséggel is támogatja őket. 1839-ben majd beválasztják az alakuló Pesti Műegylet nagyválasztmányába is, ezzel hozzáértését, megbízható ítéleteit ismerik el. Bár a naplóból kitűnik, a közgyűléseken még nem vesz részt, a napló időszakában a képzőművészeti élet aktív részese. A napló a József nádor és családja folyamatos megbízásai miatt huzamosan Pesten tartózkodó1401 Anton Einsle osztrák festő két képének születését és a róluk szóló kora1397 1 840. július 16. 1398 Erre a szerepre mutat rá a Honderű cikke, tény, hogy - úgy tűnik - Bártfayékon keresztül meglehetősen sokan betekinthettek az arisztokrata palota reprezentatív termeibe. „Jókor reggel jött Sárváry (a Ferencz testvére) háznépestűl látogatóban. Megnézték a’ kertet és grófi lakszobákat.” (1841. július 23.) - „Jött hozzám Fejérváry és Pulszky; megnézték a’ Gróf’ szobáit.” (1838. július 14.) - „Itt volt Tántzer Károly is; örült a’ Gróf szobáit láthatni, hol épen dolgom vala.” (1838. augusztus 12.) - „Jött Gróf Vandernathné (Szilvásról) és B[áró]. Vécseyné, Dénisz fiával: itt mulattak délig, megnézegették a’ Gróf lakszobáit.” (1838. október 4.) - „Déltájban Özv. Gróf Barkóczyne Ő Excell[entiá]ja ’s leánya Leopoldine, kiket 18 év óta ismerek, látogatának meg; ’s mivel nőm itthon nem vala, délutánra igérkezének ozsonnára ’s hogy a’ Gróf szobáit megtekinthessék.” (1838. október 27.) - „Ebéd után, is nőmmel a’ kertben melegedtem rövid ideig, tovább mulatni a’ kertben nem akarván, hogy Széchenyi Gróf’s Pückler-Muskau Herczeggel ne találkozzam, kik a’ gróf szobáit tekinték meg.” (1839. október 14.) - Hermann Pükler-Muskau (1785-1871) porosz író, utazó, akit a titkosrendőrségnek nem sikerül megfigyelés alá vonni. Pajkossy, Egy besúgó..., I. m., 5-20, különösképpen 13-14. 1399 1840. március 11. 1400 1 839. szeptember 2. 1401 Anton Einsle 1832-ben érkezik Pestre, Sándor Móric gróf palotájában lakik. 1838-tól udvari festő címmel tüntetik ki a nádor és családja megfestéséért. Szvoboda Dománszky, I. m., 32.
