Kalla Zsuzsa (szerk.): Bártfay László naplói (Budapest, 2010)
„MIVÉ EGYKOR TALÁN LEHETNI ÁLMODOZTAM" A NAPLÓK ÉS BÁRTFAY - 10. A környezet esztétikája: építészet, lakáskultúra, képzőművészet
682 10. A KÖRNYEZET ESZTÉTIKÁJA... IO.2.3. A PALOTATERMEK A napló szűkszavú utalásait - szerencsénkre - egy egészen egyedi, a korban ritkaság számba menő forrásból egészíthetjük ki. A Honderű 1843-as báli tudósításában részletekbe menő pontossággal beszámolt olvasóinak az akkor bizonyára szenzációnak számító, elegáns, berendezésről: „Egy drága persa szőnyeggel bevont nagyszerű márvány- lépcsőzet (kétfelé elágazó s mindig fűtött) vezet egy roppant előcsarnokba, mellyből számos ajtók vezetnek a palota különböző szárnyaiban. Onnan egy csinos halványsárga terembe lépsz, mellyből két ajtó nyílik. Jobbra egy gazdagon ellátott théasztal tündöklik egy ezervirág-függönyökkel díszített tágas fehérteremben, melyből egy virágcabinet [...] nyílik be. A neveztem sárga szoba balfelőli ajtaja pedig vezet a tulajdonképeni apparta- mentba, melly hét egymásba nyíló roppant terem lánczolatából áll, mellyek közöl három 2 ablaku, három 3 ablaku, a nagy tánczterem pedig 5 roppant ablakkal nyílik a kecskeméti utczára. A czukorutczai végső szoba az urné’ boudoirja. Ez fehér földön színesen csíkozott drága kelméjü ablak- és ajtófüggönyök-, hasonló bútorok- s egy fehér márványkandallóval díszük. A legszebb bibortükrü bool (csont, érez és fábóli összerakás) íróasztal tökéletes renaissance modorban, néhány hasonló drágaságú szekrény, és minden neme a tündenői szeszélynek találhatók e kis hölgytanyában. E sarokszobából két roppant terem nyílik egymás mentében, mindkettő egyforma nehéz fehér virágú vörös selyem damaszt falak- és roppant függönyökkel, melyeket a leggazdagabb ablakpárkányok körzenek; plafond (padlatfő) [mennyezet], boiserie (faizás) [kazettás famennyezet], bútorok, kandalló, szóval minden legkisebb részlet, valamint az egész XVI. Lajos korára vonatkozik. Márványasztalokat nehéz aranyezafrangos franczia bársony takarókkal, mozaik, bool [boule - teknőchéj borítás sárgaréz arabeszkekkel], vieuxlac, chinai porcelán, arany és ezüst edények, vázák, szekrények és asztalkák minden nemeit talál itt a nézdelő szem, és roppant nagyságú tükröket miket eddigelő csak az orosz gyáripar mutathata. E vörös salonok meg a leírt kis boudoir padlóját egyetlen óriás szőnyeg födi. A szárnyazat negyedik szobáját a kis tánczterem teszi ez egy hófehér márványzatú (en stuque) arany rámák- és párkányzatokkal díszített egyszerű terem, három ablakkal és két roppant tükörrel. Kékfehér függönyök és a terem körül futó vörös padok teszik minden ékét. Innen lépsz be a nagy tánezterembe. Falai fehér márványnyal bélleltek, gyönyörűen faragott corinthi oszlopzattal díszítve. Roppant ablakain fehér béllésű vörös selyem damaszt leplek függenek keleties redőzetben, az oszlopokat pedig és a padlatfőt - melly művészileg domborodó czikornyákkal (císelé), rózsák- és arabeszkekkel kaczérkodik, a legdúsabb aranyozás tünteti ki. Három roppant csilár függ le a padlatfőrül, s négy húsz-húsz ágú külön giran- dolok [falikarok] fényvilága - viszsugározva amaz óriási nagyságú tükröktül - özönli el e tünde csarnokot. A terem egyik szögletében egy tágas nyílás (niche) mögött, melly egy fehér és rózsaszínnel díszített kis sátort épez, (de mellynek csak tornáczzata (balustrade) [fakorlátos mellvéd] rúg ki a tánezterembe, zeng a válogatott hangászkar.”1388 A napló az egyik bizonyíték, hogy az épület minden bizonnyal pesti „nevezetesség” volt,1389 Bártfay a gróf vendégeit vagy saját ismerőseit végigkalauzolja a palota termein. Külön érdekesség 1388 Honderű 1843.1., 210-212. - Idézi T. Ridovics Anna, Magyar Irodalom Háza, Károlyi-palota, TKM Egyesület, Veszprém, Budapest, 1998, 11-13. 1389 Erről lásd részletesebben a 2.2. A következtetések módszereiről című fejezetben!
